24. fejezet

Sziasztok! Lenne egy kérésem nagyon érdekelne, hogy mit gondoltok a blogról és hogy mi tetszik benne és mi nem. Előre is köszönöm.

Hope xoxo

Az az érzés amikor megláttam őt az ajtóban egy tálcával a kezében, felemelő volt. Az a mosoly amivel bejött le is csúszott az arcáról. A tálcát le tette az éjjeli szekrényemre és oda jött hozzám. Anyám felállt mellőlem és kiviharzott a szobából. Én csak néztem őt, nem tudtam mozogni, se beszélni még lélegezni is elfelejtettem. Leült mellém és átkarolt, nem mondott semmit, hisz nem is kellett neki így volt tökéletes. Az ölébe húzott és arcát nyakamba temette. Én olyan szorosan szorítottam magamhoz, amennyire csak lehetett. Nagy kezeivel egy kicsit eltolt magától és jobb kezét arcomra rakta és belehajtottam a fejem, miközben legördültek az utolsó könnycseppek is.

- Azt hittem elmentél. - mondtam ki a választ a ki nem mondott kérdésre. Ő csak rosszallóan megrázta a fejét és elmosolyodott. Felállt és engem is felhúzott a hideg padlóról amit már kezdtem megszokni. Kezeit a derekamra rakta és közel húzott magához, jobb keze megint felkerült az arcomra miután végig simította az egész testemet. Kirázott a hideg az érzéstől hogy érint. Zöld szemeivel az én barna szemeimet kereste, azonban én a földet néztem. Ujjaival állam alá nyúlt és felemelte a fejem, hogy szemeink összekapcsolódjanak. Arcán megjelent az a kisfiús aranyos, szégyenlős fél mosoly, amit imádtam. Egyre közelebb hajolt és szája veszélyesen közel volt az enyémhez, de végül én hajoltam közelebb, hogy érintkezzenek az ajkaink. Úgy vonzott az érintése, a szeme maga sz egész ember, mint egy mágnes a fémet. 

- Nem megyek el , addig amíg nem kéred. Addig nem. - mondta. Megint megcsókolt, de most más volt. Olyat éreztem amit még soha, mint ha érzelmet próbálna áttuszkolni a csókjával belém. Amikor eltávolodtunk egy nagy mosoly ült ki az arcára. - Én is éreztem. - mondta majd szorosan magához húzott.

- Öltöznöm kell. - mondtam majd kezeimet mellkasára raktam és kitoltam az ajtón.

- Ne felejtsd el a kaját!! - szólt mielőtt kitoltam volna az ajtón. Kulcsra zártam az ajtót. Bementem a fürdőbe és gyorsan vettem egy hideg zuhanyt, a tusolás nem nagyon sikerült rövidre, ezért sietnem kellett a többivel. Gyorsan kiszedtem pár ruhát az újak közül és felvettem. Gyors fogmosás és fésülködés. Bár nem szoktam de most kivételesen tettem magamra sminket, hogy ne nézzék le Harryt, hogy egy csúnya lánnyal mászkál, mondjuk a sminktől se lettem szebb, de mind egy. A tükörben megint egy csúnya lány nézett vissza rám.

Jaj, te kis ribi. Mit akarhat egy helyes fiú tőled? Vagy a dilibogyóját otthon felejtette, vagy fogadásból csinálja, vagy csak ki akar használni. Egy kis haszontalan kis cafka vagy. Mit sem érsz. Nem leszel soha sem olyan szép mint azok a lányok akiket az újságokban nézegetsz, hiába javítgatsz magadon. Sosem leszel olyan. Mindig egy dagadt maradsz, amíg élet az élet. Igen, egy kis dagadt kislány vagyok. Nem érek semmit. Gyorsan letöröltem a könnyeimet és a tálcával a kezemben lementem a konyhába és leültem Harry mellé. Néhány dolgot megettem a tányérról, de mivel nem voltam éhes néhányat ott hagytam. Mikor megtöröltem a szám és felakartam kelni, Harry visszahúzott és szúrós szemmel rám nézett és csak egy olyan mos-mi-van? nézéssel néztem rá, mire a kajára mutatott.

- Edd meg az összeset, ne pocsékold az ételt Etta. - mondta mire megadtam magam és magamba tuszkoltam a kaját és megettem. Mikor az utolsó kaja maradék is lekerült a tányérról Harry elmosolyodott és a tálcát a mosogatóba tette. Kezével megragadta az enyéimet és kifelé húzott a házból.

- Harry, Harry állj. Meg kell etetnünk a kutyust. - mondtam és vissza felé kezdtem menni és egy kutya táppal a kezemben felmentem a szobámba.

- Szegény kutyának adj már egy nevet. - kiabálta utánam Harry mire én csak elnevettem magam. Majd kitalálok valamit. Majd együtt kitalálunk valamit. A kutyus még mindig aludt, igaz úgy volt, hogy elviszem a suliba de nem akartam. Nem akartam felébreszteni, olyan békésen aludt. Mikor megint lesétáltam Harry a lépcső aljánál állt és engem nézett. - Olyan csodálatos vagy. - mondta majd felkapott és úgy tett le. Kéz a kézben sétáltunk el a sulimig. Ott kint hozzá csapódtunk a bandához ami Ni-ből, Cher-ből, Dan-ből és belőlünk állt. Mindenki köszöntötte egymást és Cher nagyon pipa volt rám, hogy nem hoztam a kutyust.

- Hol van a kutyus? - kérdezte Cher dühös fejjel meredve rám és Harryre.

- Igen Hol van Niall kutyus? - kérdezte Ni.

- Otthon van mert alszik és nem Niallnak hívják. - mondtam.

- Akkor, hogy? - Dan.

- Még nem tudom. - mondtam halkan. Ránéztem  Harryre egy olyan találj-ki-egy-nevet-LÉGYSZI fejjel, mire ő elmosolyodott és ..

- Legyen a neve Beethoven. - mondta. Én egy furcsán néztem rá.

- De hát lány? - mondtam már egy kicsit nevetve.

- És? Úgy még jobb. - mondta majd egy lány csókot adott a számra.

23. fejezet

Harry karjaiba zárt és úgy dőlt vissza az ágyra. Közben hajamat simogatta és édes semmiségeket mormolt a fülembe. Én a mellkasát simogattam és arcom a nyakába fúrtam.

- Miért aggódsz értem? - kérdezte, miközben eltolt magától és mélyen a szemembe nézett. Én csak lesütöttem a szemem és elpirultam. - Ha nem akarod, akkor nem kell elmondanod. - mondta és tovább simogatta a buksim. Nem tudtam mit csináljak. Elmondjam vagy ne? Ha elmondom neki tuti hülyének néz és elrohan, de ha nem mondom el akkor azt hiszi, hogy nem bízom meg benne. Istenem csak ne a fordított psihologiát alkalmazza nálam. Na mi legyen? 

- Rosszat álmodtam és te ott voltál. - kezdtem el, mire rám nézett és egy kicsit eltolt magától. Légzésem elkezdett gyorsulni. Izgultam, hogy mit fog mondani rá. Ő csak várta, hogy mi a következő mondat amit kipréselek a számon. Annyira féltem, nem akartam, hogy ott hagyjon, nem abban az állapotban. - Én az ágyon voltam és te a sarokban összeroskadva. - folytattam. Ez a mondat jobban felkeltette  az érdeklődését.  Bal kezét arcomhoz emelte és elrakott onnan egy barna tincsemet. Érintésére még jobban elkezdetem remegni. Lábait összeakasztotta az enyéimmel. Jobb kezével testemet közelebb húzta az övéhez. - Az arcodon össze-vissza volt verv... - csuklott el a hangom és egy kósza könnycsepp kúszott le az arcomon. Mind ketten egymás arcához nyúltunk. Én a sebek helyét érintettem, ő pedig a könnycseppeket törölte róla, amik követték az elsőt. - Verve. - nyögtem ki az utolsó szót. - Én nem tudtam mozogni. Te pedig ha megmozdultál egy őrült férfi jött be a szobába és leakart lőni. - mondtam és mellkasára hajtottam a fejem. Annyira szörnyű volt így vissza gondolni az egészre. Nem akartam ezt még egyszer átélni és elveszíteni megint, de azt akarom, hogy bízzon bennem és tudja én mindent elmondok neki. - Amikor harmadjára bejött a pasi akkor már a fegyvert is elővette és mielőtt lelőtt még mondtál valamit. - mormoltam bele a bőrébe. Nem akartam kimondani azt a szót. Még nagyon korai volt. 

- Kérlek mond el. - mondta kedves hangján ami akkor még mélyebb volt a megszokottnál. Felnéztem rá egy olyan nézéssel, hogy Biztos?. Ő csak bólintott és nekem még gyorsabban kezdett dübörögni. 

- A-Az..Azt mondtad, hogy ..... szeretsz. - hadartam el a az utolsó szót minél gyorsabban  és arcomat mellkasába temettem. Az ő légzése is felgyorsult. Nem értettem, hogy neki miért, hiszen nekem égett a pofám, hogy egyáltalán, hogy mertem ilyet álmodni. Hogy gondolhattam, hogy elmondhatom és azt mondja, hogy igaz és, hogy elszökünk, lesz sok gyerekünk és boldogan élünk míg meg nem halunk. Ki akarna egy ilyen egyszerű lánnyal lenni, ki lenne mellettem boldog? Egyre jobban kezdtem félni, hogy mit fog csinálni. Nem hittem, hogy ilyen gyorsan eltudok valakit ijeszteni magam mellől. Nem mondott semmit. Felemeltem a fejem és láttam, hogy engem néz és mosolygok, de miért? Ő csak kezével végig simított az arcomon és megcsókolt. Nem tudtam mire vélni, hogy ezt most miért kaptam, de féltem, hogy ez lesz az utolsó csókunk ezért vissza csókoltam. Még közelebb húzott magához és éreztem valami nyom. Én csak belemorogtam a csókunkba, mire ő belenevetett. 

- Sajnálom. Majd holnap megbeszéljük az egészet. - mondta majd lehajtotta a fejét a párnára. Én is követtem az ő példáját és arcomat mellkasába fúrva aludtam el. Annyira féltem, hogy reggel már nem lesz velem és szó nélkül ott hagy, hogy sohasem láthatom újra, hogy sohasem érezhetem, sohasem érinthetem meg megint, még egyszer, utoljára. Úgy aludtam el, hogy tudtam, hogy az lesz az utolsó este amit kettesben töltünk. Beszívtam az illatát, végig húztam az ujjaimat a mellkasán és nyomtam rá egy puszit amitől kirázta a meleg. Ő közelebb húzott magához és állát fejem búbján támasztotta. Hatalmas kezével a hátamat és a hajamat simogatta. Nem tudott ő se aludni. Pár órán át még éreztem, ahogy simogat, de kézmozdulatai lassultak. Mikor ő már aludta az igazak álmát, én fent voltam és elemeztem gyönyörű arcát. Haja egy kicsit arcába omlott, de úgy  úgy nézett ki mint egy angyal. Ajkai eltávolodtak egymástól, hogy beférjen közöttük a levegő. Olyan ártatlanul és sebezhetőnek nézett ki.

Nagyon későn aludtam el, de hamar kellett kelnem mert suli van, így fel is keltem. Megdörzsöltem a szemeim és nyújtózkodtam egy kicsit. Mikor kinyitottam a szemeim, nem láttam magam mellett senkit. Megijedtem. Nem volt mellettem senki és ruhái se voltak sehol. Ott hagyott, pont úgy ahogy elképzeltem. Szó nélkül. Egy könnycsepp gördült le az arcomon, de gyorsan le is töröltem.
Beviharoztam a fürdőmbe és megcsapott a pasi szag. Az ő szaga. Éreztem, hogy reggel még ott volt. A kád még vizes volt. Vettem egy mély levegőt és próbáltam nem elsírni magam. A tükör elé mentem és megmostam az arcom és adtam magamnak még pár pofont is, hogy teljesen felébredjek. Azt gondoltam csak egy álom volt az egész és még mindig Californiában vagyok, hogy nincsenek barátaim, nincs kutyám és hogy a szüleim még mindig levegőnek néznek. Kimentem a mosdóból és megláttam az anonim kutyusom és rájöttem, hogy ez nem álom. Földre rogytam elkeseredésemben és végleg kitört belőlem a sírás. Jó 5 percig sírtam amikor anyám rontott be az ajtón. Én felnéztem rá és nem mondtam semmit.
- Kicsim mi a baj? - kérdezte. Leült mellém a földre és közel húzott magához, miközben a hátamat simogatta. Nem tudtam megszólalni, annyira sírtam. Fájt, hogy ott hagyott és fájt, hogy nem mondott semmit, vagy írt semmit. Fájt mert tudtam, hogy az én hibám az egész és ezért gyűlöltem magamat. Fájt, hogy elveszítettem egy olyan embert aki legalább megmaradt mellettem. Olyan érzéseket váltott ki Harry belőlem amiket nem tudtam hova rakni, nem tudtam elképzelni, hogy érezhetek így, egyáltalán, hogy érzett így e már valaki. Az az érzés az első naptól, vagy inkább pillanattól fogva volt bennem, hogy megláttam az út másik oldalán. Lehet, hogy csak elkellet volna engednem azt az érzést, lehet, hogy igazából semmit sem jelent, csak azt tudtam, hogy nagyon fájt, hogy elment. Nagyon kevés időt töltöttünk el együtt ahhoz, hogy kimondjuk azt a bizonyos szót. Igen én rontottam el, én teszek mindent tönkre. Bárcsak nem mondtam volna el, vagy hazudtam volna legalább neki. A lépcsőn csoszogást hallottam. Na, jön apám. Gondoltam magamban. Már csak ő hiányzott. Felemeltem a fejem és vártam, hogy ő is betoppanjon. Azonban más lépett be az ajtón. Nem az apám.


Na ki lépett be az ajtón?? Várom a válaszokat! :)
Puszikha: Hope

22. fejezet

Sziasztok!! Itt az új rész. Remélem tetszik! A kövi rést 3 komi megint :) Jó olvasást. :)
Puszi: Hope xoxo

- Annyira csodás vagy. - mondta majd homlokát az enyémnek támasztotta. Én csak elmosolyodtam szégyenlősen és a lábainkat kezdtem nézni. Én vagyok a csodás? Ő a csodás. Hogy vehetett észre engem egy kis szürke egeret a nagy elefánt tömegben ez az ennyire helyes fiú. Felemelte kezével az arcom és elmerengett a szemeben. Orrát végighúzta az én orromon majd az arcomon és néha-néha ajkaival is megérintette az arcomat és olyankor kirázott a hideg. Annyira jó volt vele lenni csak azt akartam, hogy az a pillanat örökké tartson. Mikor állkapcsomhoz ért egy kicsit elnevettem magam amin ő elmosolyodott.  - Imádom ezt a hangot, bárcsak hallanám ezt többször is. - mondta majd megcsókolt. Karjaimat átvetettem a nyakán ő pedig a derekamat ölelte át. Kezeivel egyre lejjebb vándorolt, míg nem belemarkolt a fenekembe és felemelt. Lábaimat köré fontam és elkezdett az ágy felé cipelni, csókunkat meg nem szakítva. Majd lerakott szépen az ágyamra és a porfelhő felszállt róla, mire mindketten elkezdtünk prüszkölni. Annyira aranyos volt, ahogy loknijai ide-oda repkedtek a fejrázásaitól. Én megint elnevettem magam és megint csak mosolygott azzal az elbűvölő mosolyával. Majd ledőlt mellém és karjaival átölelt és úgy húzott a mellkasához.
- Aludjunk. - mondta és egy puszit adott a homlokomra. Én a villanyért nyúltam és lekapcsoltam, mivel világosban nem tudok aludni. Adtam én is egy puszit neki az arcára, majd mi is lemerültünk mint anonim kutyus.

Arra ébredtem, hogy valaki ordibálja a nevem így kinyitottam a szemem. Egy ember feküdt a sarokban lehajtott fejjel és nevemet megállás nélkül ordította. Göndör fürtjei az arcába hullottak. Így felismertem, hogy csak Harry lehet az. Megakartam mozdulni, de nem engedte a testem, mintha nem én irányítanék neki.
- Etta! Etta! Segíts! Kérlek! -  mondta és elkezdett felém mászni. Majd a semmiből egy másik ember berontott az ajtón és arrébb rúgta szegényt.
- Ha még egyszer hangoskodni mersz meghalsz. - mondta neki és még sokszor belé rúgott.
- Állj! Ne! Hagyja békén! - ordítottam torkom szakadtából. Könnyeim előtörtek szemem zárkájából és arcomon kezdtek lefolyni.
- Neki már mindegy. - mondta és még mindig nem fordult meg. Annyira zavart, hogy nem tudok felállni és megverni azt aki bántani meri Harryt. Mikor ránéztem Harryre ő végre felemelte a fejét és akkor akadt el a szavam teljesen. Arcán zöld-lila foltok elhelyezve mindenhol. A vér csak úgy folyt az orrából és a szája sarkából is. Egyre jobban kezdtem el sírni és félni. Miért bántották? Én ezt nem értem. Mi történt? Harry egyre közeledett felém és én is próbáltam valahogy megmozdulni nagyon kicsi sikerrel. A kezemet próbáltam felé nyújtogatni, azonban nem sikerült. Egyedüli mozgó testrészem a fejem volt, amit csak jobbra és barra tudtam mozgatni. Arcom mellett a lepedő már csurom víz volt, mintha egy vödör vízzel locsolták volna le. Harry már majdnem oda kúszott hozzám, amikor az idegen ember újra megjelent és egy pisztolyt amit megtudtam állapítani, hogy az egy rendőri pisztoly és az egy kilences. Harry nyelt egy nagyot és szemebe nézett mélyen. Én csak néztem őt, ahogy szemeiből arcára hullanak a könnyek majd a padlón fejezik be az útjukat. Nem tudtam mit csinálni, pedig próbáltam, de olyan volt mint ha leletem volna kötözve. Utáltam azt az érzést, hogy azt az embert aki kedveltem annak az élete egy ujj mozdulaton múlott.
- Ha még egyszer megmozdulsz lelőlek. - mondta és elvette a pisztolyt a fejétől. Egy marha nagy kő esett le a szívemről. A férfi megint kiment a szobából. Én próbáltam mozogni, de Harry is.
- Harry, ne mozdulj én megyek oda. - mondtam és megint elkezdtem ficánkolni mint egy hal a parton. Alig tudtam megmozdítani a testrészeimet. Az ágy vonzott magához és nem akart elengedni.
- Etta, ha lelőne neked tudnod kell valami  - ekkor tört be az ajtón a férfi újból - SZERETLEK! - mondta és *puff*. A férfi végzett vele. Azzal aki azt mondta nekem, hogy szeretlek. Az egyetlennel aki azt mondta nekem, hogy szeretlek. A könnyeim elapadtak, nem tudtam megszólalni, egyszerűen nem ment. Az ágy elengedett és felültem. Amikor megláttam Harryt a földön élettelenül egy vér tócsa közepén, a szám elé kaptam a kezem és kiugrottam az ágyból és a testhez siettem. A férfi még ugyanabban a pózban állt előttem mint ahogy lelőtte Harryt. A kezét se mozdította. Az ölembe emeltem Harry kócos fejét és letöröltem róla a vérét. A könnyeim esőként potyogtak Harry arcára. Ami olyan képet varázsolt mint ha ő is sírt volna, de sajnos ő már nem tud. Elvesztettem. Elment. Itt hagyott. Felgyülemlett bennem a düh, amit a férfi iránt éreztem aki lelőtte őt. Felé-néztem és egy olyan nézést villantottam felé amitől reméltem, hogy helyben meghalt, jó sok fájdalommal.
- Na, engem miért nem lősz le? Ha? Gyerünk, hajrá! - ordítottam neki könny fátyollom között.
- Mert téged nem kért. - mondta és kisétált az ajtón, mit aki jól végezte dolgát. Én továbbra is Harry mellett kuksoltam és néztem, hogy tűnik el belőle az élet. Ajkai lilák lettek és kifehéredett az arca. Az egyetlen ember akit szerettem és viszont szeretett az elment.
- NEEEEEE!

Egyszer csak azt éreztem, hogy valaki rázogat. Mikor kinyitottam a szemem, rá eszméltem, hogy csak álom volt az egész. Még szerencse.
- Etta! Etta! Jól vagy? - kérdezte Harry és magához húzott.
- Hogy én? Te? Jól vagy? - kérdeztem és jól felmértem az arcát. Sehol sem volt semmit, így ez egy jó jel volt.

Díjam :)

Köszönöm a díjat Day Valentin -nak. :)


1. Tedd ki ezt a képet!
2. Írj 11 dolgot magadról!

1. Imádok olvasni.
2. Kedvenc sorozatom a Jó barátok és a How I met your mother.
3. Van egy kutyám Marley.
4. Hétfőn kórházban kötöttem ki.
5. Nem ehetek csak kekszet és ropit. :(
6. Nem sokára kapok egy 1D-s sapit. :)
7. Nagyon sok ötletem van blogra.
8. Utálom amikor azt mondják, hogy lelki problémám van amikor nincs is. :P
9. Épp One Direction-t hallgatok.
10. Van egy csomó poszterem róluk.
11. Még szeretem Ed Sheerant.

3. Válaszolj 11 kérdésre!


Van házi állatod?
Van  :)

Kedvenc szín?
Zöld és a kék

Mióta írsz blogot?
Fogalmam sincs :P

Kivel beszéled meg a fontosabb problémákat?
Anyukámmal :)

Mióta írsz?
Mióta megtanultam :) Egyébként sztorikat 5. óta. :)

Titok mások előtt, hogy imádod a One Direction-t?
Nem az egész suli tudja már  :)

Mi a hobbid?
Írás. :)

Kedvenc blog?
Most nincs  :)

Közkedvelt személyiség vagy?
Igen. :)

Előre eltervezed mi lesz 1-1 részben, vagy spontán vagy?
Csak spontán :)

Kedvenced a bandából?
Nincs kedvencem, de ha muszáj lenne választani akkor az Harry lenne. :)

4. Írj 11 kérdést!

1. Van olyan beceneved amit utálsz?
2. Sokan mondták, hogy tehetséges vagy?
3. Kedvenc tantárgy?
4. Kedvenc ital?
5. Kedvenc sóló énekes?
6. Kedvenc kaja?
7. Kedvenced a bandából?
8. Szereted az olvasóidat?
9. Van akit utálsz?
10. Mióta írsz történeteket?
11. Ismered Ed Sheerant ?

5. Küldd tovább 11 embernek/oldalnak!

1. http://www.blacktearshun.blogspot.hu - Danka Mátyási
2. http://maybeimpossible.blogspot.hu/  - Connie

sajnos csak kevés blogot olvasok :)

21. fejezet

Sziasztok! Mizu veletek? Hát itt lenne az új rész! 3 komi után jön a kövi :) Jó olvasást. :)

Hirtelen anyám nyitott be az ajtómon karba tett kézzel. Kicsit ellágyult amikor meglátta a szemem zárkájából már kiengedett könnyeket. Leengedte a kezeit és előre lépett egy lépést. Nem vártam tőle, hogy oda jöjjön és álomba ringasson, mert sosem tette meg még ezt. Lassan lépkedett felém, majd letérdelt elém és feljebb emelte az arcom amin még milliónyi könnycsepp járta lassú táncát. Hüvelyk ujjával letörölte az arcomon lévő könnycseppeket és nagy meglepetésemre adott egy puszit az arcomra. Én letérdeltem a padlóra mellé és átöleltem. Először megijedt, de utána ő is átölelt.
- Mit csinált az a fiú? - kérdezte. Még sosem érdeklődött irántam, de ez nekem most nagyon jól esett, hogy legalább most elkezdi.
- Ja, ő semmit. Ő nagyon kedves. Meg minden rendben van vele. Csak megint Travra gondoltam. - mondtam el neki és reméltem, hogy még kérdezgetni fog. Felállt és ezzel engem is magával húzott, már azt hittem elmegy amikor felültetett mind kettőnket az ágyamra. Már szinte beleültetett az ölébe, olyan közel húzott magához.
- Nyugodj meg. Semmi baj nem lesz. - mondta. Bár ezzel nem nagyon nyugtatott meg. - Mesélj nekem valamit. - mondta és ezzel lepett meg a legjobban.
- Hát eddig minden jó. Az első nap már találtam 3 barátot. Dant ő Daniell Jack, Nit aki Niall James Horan és a tesója Cherry Horan. Nagyon aranyosak. Aznap estére elhívtak bulizni és el is mentem. Ja, el is felejtetem, a te ruhádba mentem, de már kimostam . - egy kis mérges arcot vágott, de utána elkezdett megint mosolyogni. - Azon az estén találkoztam Hazzal. Neki a teljes neve Harold Edward Styles. Neki van egy testvére Gemma, aki nagyon aranyos bár még keveset beszéltem vele és a találkozásunkkor is csak megszívatott, de minden oké. Harry nagyon kedves és megértő srác és olyan akinek szeretetre van szüksége. Nagyon értelmes és nem őrült csak akkor ha az, az őrültség jó dolog. - ezzel fejeztem be a mesémet. Anyám arcára egy óriási mosoly került.
- Richard, édesem gyere gyorsan. - ordított le anya apának. Hallottam apám lépteit, ahogy a lépcsőn trappolt. Nagyon hangosan lépdelt és ezt sajnos eltanultam tőle. Apám szinte beesett az ajtómon, ráadásul háttal, nem mutatva nekünk, hogy mit tartott a kezében. Mikor megfordult nem hittem a szememnek, egy kiskutyát tartott a kezében. Nagyon aranyos volt. Apám egy dobozban hozta fel szegényt nekem, mikor bele néztem egy nagyon jó kis kuckó volt benne. - Nem felejtettük ám el a születésnapod. Igaz kicsit megkésve, de nem találtuk meg a tökéletes kutyát számodra. De ma apád őt hozta haza, és egyből te jutottál az eszembe, tisztára olyan mit te. - mondta miközben én átvettem a dobozt apámtól benne az újdonsült kutyámmal. Letettem az ágyamra és az édes bogár egyből kiugrott onnan. Majd oda bújt az ölembe.
- Köszönöm szépen. - mondtam és megpusziltam mind kettőjüket.
- Mi megyünk akkor, játssz vele majd. A szobáddal mi lesz? - kérdezte apám.
- Majd én megcsinálom. - mondtam. Már volt rá egy jó ötletem. A szüleim kimentek és én egyből a telómért nyúltam és le is fotóztam. Szétküldtem a képet Ni-nek, Cher-nek, Dan-nak és persze Hazz-nak is.

Kutyát kaptam szülinapomra!!!!! :) Ugye milyen cukor <3 (csatolt kép)

Először Cher volt aki vissza írt:  Júúúúúúj. Nagyon cukor. Holnap hozd be a suliba. Látni akarom. <3 :)
Én: Be lehet? :O
Cher: Persze. :)
Én: Akk ok. :)

Majd Ni is vissza írt és közben a másik két fiú is.
Ni: Nagyon cuki.:) Ugye Niall lesz a neve. :P
Én : Nem tudom még :P

Dan: Nagyon aranyos. :) Milyen volt a napod? ;)
Én : Király :P Neked???
Dan: Unalmas. Holnap eljössz velem egy kávéra???
Én: Persze, de csak olyanra amibe KUTYÁT is lehet vinni!!!!
Dan: Értettem főnök. Harsogó betűidtől nem ijedek meg. NEKEM IS VANNAK!!!
Én: Jó8 Dan :)
Dan: Neked is babe. :)

Utoljára Hazz üzenetét nyitottam meg.

Hazz: Nagyon cuki. Látni akarom és téged is. 10 perc és ott vagyok.

Úr isten ezt írta 10 perce. Az ablak felé fordítottam a fejem, arra hogy valaki kopog. Hazz volt az. Gyorsan a kutyával a kezemben oda mentem és kinyitottam az ablakot, hogy betudjon mászni. Annyira hülye, de így tökéletes.
- Szia, baby. - mondta és utána megcsókolt. Csókja mennyei volt. - Hogy vagy? - kérdezte, amire én csak elnevettem magam. - Most mi van? - kérdezte értetlen fejjel, de azért mosolygott.
- Úgy 1 órája váltunk el, de te már itt vagy. - mondtam neki miközben a kutyulit letettem és átöleltem Hazzt.
- Elmenjek? - kérdezte.
- Ne, dehogy. Most már itt maradsz estére. Nem engedem, hogy sötétbe vezess. - végszavamra megdörrent az ég és megint elnevettem magam majd hozzá tettem- és esőben.
- Hiányoztál. -  mondta mélyen a szemembe nézve. Annyira aranyos volt és annyira belopta magát a szívembe.
- Te is nekem. Én ezt nem értem .-  mondtam neki.
- Mit? - nézett rám értetlenül.
- Azt, hogy csak nemrég találkoztunk, és ha nem vagy velem akkor nagyon hiányzol. Nagyon. - mondtam neki, miközben arcom mellkasába temettem.
- Akkor maradhatok, gondolom. - mondta és még közelebb húzott magához, annyira hogy még a levegő sem fért volna el köztünk.
- Persze. Ott a fürdő. - mutattam az ajtajára. - Kell neked valami? - kérdezte. Pizsire gondoltam, meg ilyesmikre, remélem ő is.
- Nem, köszönöm. Csak boxerban fogok aludni. - mondta majd egy pimasz mosoly jelent meg az arcán. Majd bement a fürdőbe és becsukta maga után az ajtót. Az anonim kutyusom ott ült az ágyamon farkát csóválva és engem nézett. Az ágyam elé sétáltam és elkezdtem vele játszani. A hátára fektettem és elkezdtem csikizni a hasát amire mindig elkezdte a kezemet rugdosni és azt a szájába tolni és jól megharapdálni. Nagyon aranyos volt. Igaz a kezem tiszta karmolás lett, de azok nem fájtak. Egy idő után a kutya csak úgy lemerült, vagyis elfáradt és elaludt, én pedig beleraktam az átmeneti kuckójába, vissza a dobozba. Ajtó nyitódást hallottam és Harry jött ki a fürdőből egy szál boxerban. A nyálam megint elkezdett csorogni, ahogy megláttam tökéletes testét. Pimasz mosollyal a képén közeledett felém és kezét derekamra helyezte, majd megcsókolt. Nyelve utat nyert a számban és megsimította az enyémet. Annyira tökéletes volt, túl tökéletes volt. Oldalamat kezdte el simogatni a póló alatt, amire belenyögtem a szájába. Homlokainkat egymásnak támasztottuk és úgy lihegtünk.
- Függő lettem. - mondta és megint megcsókolt. Még egy kicsit szenvedélyesebben. Imádtam, amit csinál és őt is. Megint elváltunk levegő hiányában, de ezúttal nekem is el kellett mennem fürdeni. Elváltam tőle, de ő továbbra is fogta az oldalam és jött utánam. - Mehetek veled? - kérdezte úgy mint ha komolyan gondolta volna.
- Akkor már túl tiszta lennél. - mondta neki, majd egy utolsó csókkal búcsúztam el tőle és bezártam a közöttünk lévő ajtót, nehogy rám nyisson. Levettem a ruháimat és a hideg víz alá álltam. Próbáltam a hajamat kisebb, nagyobb sikerekkel nem bevizezni, de nem minden sikerülhet egy embernek. Nyomtam a tenyerembe a vanilliás tusfürdőmből és magamra kentem, mikor megállapítottam, hogy most már jó habos vagyok  mindenhol, lemostam magamról. Megfogtam a törülközőmet és akkor jutott eszembe, hogy a piszimet nem vittem be. Hogy történhet meg ez velem is? Nem elég minden szerelmes filmben megtörténnie?
- Harry hoznál be nekem pizsit? - kérdeztem. - Csak dobd be. - tettem hozzá. Nem akartam, hogy meglásson ÍGY.  Nyitódott az ajtó és Harry bejött és becsukta maga mögött az ajtót. - Csak azt mondtam dobd le. - mondtam neki egy kicsit feszülten. Nem akartam neki magyarázkodni a sebeimről. Nem akkor és nem ott. Egyre közelebb jött majd átölelt és megcsókolt. Nem tudtam mást tenni, elvarázsolt így én is vissza csókoltam. Éreztem, hogy keze vándorolni kezd és egyszer csak lehúzta rólam a törölközőt. Én inkább hozzá bújtam, nem akarta, hogy lássa a testem.
- Gyönyörű vagy. - mondta. majd átkarolt és a mélyedéseket kezdte el simogatni a hátamon. Kezeit feljebb csúsztatta és eltolt magától. Szemei kikerekedtek és végighúzta az ujját a vágáson ami a mellem felett helyezkedett el. Arca sötét lett és megfeszült. - Ki csinálta ezt veled? - kérdezte.
- Nem ismered. - mondtam és lehajtottam a fejem.
- És a többit. Ó istenem Etta, szólj ha valaki bánt. Laposra fogom verni. - mondta és magához húzott. Átkaroltam a nyakát és a tarkóján lévő göndör fürtjeibe nyúltam, majd meghúztam neki, mire ő megmarkolta a fenekem. - Ne, csináld mert beindulok. - figyelmeztetett, mire abba hagytam. Elhúzódott tőlem és végig nézett testemen, amitől egy kicsit rosszul éreztem magam. - Etta, így is gyönyörű vagy. - majd a hasamra adott egy puszit és a ruhákért nyúlt. Egy csipkés tangát, adott rám és egy hozzá illő melltartót. Honnan tudja, hogy abban alszok? És kié ezek a cuccok, mert tuti, hogy nem az enyéim? Hát nem mást lehetett mint az anyám. Istenem.  Elővett egy trikót és azt is rám adta, majd elővette a mamuszom és azt is feladta rám.
Ott guggolt előttem és olyan csodálatos volt. ez az egész. Felvett a hátára mire elkezdetem kiabálni és rugdalózni. Ő csak nevetett rajtam és kifelé haladt a fürdőből. Majd felegyenesedtem és szépen lassan lecsúsztatott, hogy a lábam elérje a földet. Olyan filmbe illő volt. Mint ha ezt az egészet most írták volna meg. (:P)

20. fejezet

Hát most annyira, de annyira boldog vagyok, hogy nincs ötletem. Mivel ma van a szülinapom, felvettek oda ahova akartam menni és még az a srác is írt nekem aki tetszik <3 áááááá Jó olvasást.

Puszi : Hope xoxo

Anyám csak nézett és nézett, de nem szólt semmit. Mikor mindent a helyére raktam, felsétáltam a szobámba., miközben anya még mindig nézett szúrós szemmel. A lábaimat gyorsan szedtem a lépcsőkön, majd beérve a szobámba becsuktam egy kicsit erősebben az ajtót a keleténél. Leültem az újra poros ágyamra. Nem tudom, hogy lesz mindig ilyen poros, de ilyen és kész. Emlékszem mindig a padláson játszottunk Travisszel. Ő az autóit hozta én pedig a babáimat és egy órát azzal, egy órát pedig a másikkal játszottunk. Persze, Trav kedvességből mindig rosszul mondta az órát amikor babáztunk, hogy boldog legyek, akár egy órával is tovább tolta. Mikor utoljára felmentünk oda együtt, Trav ott hagyta az autóját és én a költözéskor találtam meg, porosan a padlás közepén. Megígértem neki, hogy sosem felejtem el és hiszem, hogy nekem is lehet jó életem. Hittem neki amikor olyanokat mondott, hogy szép vagy, jó leszel, sikerülni fog. Ő hitt bennem, mindig. Sosem hagyott cserben, mindig ott volt ha kellett. Olyanok voltunk mint a borsó meg a héja. Elválaszthatatlanok. Ha nem a padláson játszottunk, akkor a réten fogócskáztunk, bújócskáztunk, vagy csak néztük a naplementét. Ő volt a legjobb jó barátom. 

DE

De, 4 éve meghalt egy még ismeretlen betegségben, szóval nem tudták megmenteni. A betegsége fél évvel a halála előtt bukkant fel. Nem, is engedtek a közelébe. Engem nagyon nem érdekelt és minden este átmásztam hozzá és vele voltam. Akkor csak beszélgettünk és csak néztük egymást. Tudta, hogy meg fog halni, de én nem. Nem gondoltam volna, hogy pont egy 14 éves fiút fog elragadni az Isten és pont tőlem. Rajta kívül nem volt senkim. Nem bíztam senkiben, nem foglalkoztam senkivel. Ő volt az őr angyalom. 

Pontosan emlékszem amikor egy fiú még 7.-ben megakart verni, de Trav megmentett, vagyis megverte a fiút mielőtt ő vert volna meg engem. Akkor se voltam már a fiúk kedvence. A fiú helyett ő ment az igazgatóiba, azért mert megvédett engem. 

Mikor beteg lett én minden nap imádkoztam az Istenhez, hogy mentse meg, vagy valamit amivel még tovább élhet, de nem tette. 

A temetésén csak a szülei és én voltunk. Senki mást nem hívtak meg. Trav-et a házuk kertjébe temették. Minden nap átjártam és elmeséltem neki, hogy mi történt velem és ki vert már meg megint. Miután Trav meghalt sebezhető lettem és az összes fiú akitől Trav megvédett akkor megvert és nem kímélt. Volt olyan amikor a tanárok a kórházba vittek mert belső vérzésem lett. A szüleim akkor se jöttek meglátogatni, de még semmit sem tettek, nem is vittek haza. Volt olyan hogy 2 napot voltam bent és a szüleim észre se vették!! Hát ez mi ez?

19. fejezet :)

Sziasztok! Itt az új rész! Nézéttek meg a Memories-t is. Kérhetek oda is kommentet? Jó olvasást!
Puszi: Hope xoxo
Laters, babies!

Hazza szemszöge

Harry még mindig beszélt az ismeretlennel, vagyis csak számomra ismeretlennel. Nem tudtam elképzelni, hogy tényleg én vagyok az első srác aki fel figyelt rá. Basszus, a californiai srácok nem normálisak. Egyszerűen hülyék. Harry egy gyönyörű teremtés, egy igazi angyal.
Gondolkozásomból egy puha kéz ébresztett fel ami az arcomat simogatta. Arcomat a tenyerébe nyomta, hogy minél jobban érezhessem a sima bőrét az enyémen. Közelebb hajolt és a tenyerét az ajka váltotta fel. Olyan puha volt. Istenem, ez a lány maga Aphrodité. Elvarázsolt. Olyan szögben fordítottam a fejemen, hogy ajkai az én ajkaimon legyenek. Mozogtak és csak mozogtak. Majd levegő hiányában elváltunk és csak néztünk egymás szemébe. Annyira ááááá. Csodálatos.
- Harry, haza vinnél? - kérdezte. Mi? Már menne is haza? Á hát mit is gondoltam, hogy itt marad örökre. Ki vagyok én, hogy ezt mondjam neki? Ki? Senki. Egy roncs, egy senki. Ő is olyan mint a többi. Egy ideig velem van majd elmegy. Igaz ő nem használt ki, de most úgy érzem magam, mint ha kimostak volna, majd ránéztem az órámra és akkor értettem meg miért is akart haza menni. Délután 5 óra volt és holnap iskolába megy. Szerencsére nekem nem kell mennem iskolába, csak munkába, de akkor megyek haza amikor akarok, hisz én vagyok a boss. (főnök) Felvettem egy pulcsit a komódról, közben Harry összeszedte a cuccait és kisétáltunk a házból. Harry elköszönt Gemmtől és már indultunk is. Annyira nem akartam, hogy elmenjen. Csak azt akartam, hogy velem legyen. Csak velem. Soha nem éreztem így senki iránt, soha. Nem is tudtam mi volt ez az érzés. Az ajtót megint kinyitottam Harrynek, hogy udvariasnak tűnjek. Majd én is beszálltam a vezető ülésbe.
Már egy ideje mentünk, de egyikünk sem szólt semmit. Ez nem az a kínos csend volt, hanem .... nem tudom, de nem az volt, na.
- Honnan ismered Niallt? - kérdezte Harry. Most az igazat mondjam vagy ne? Hát persze, hogy az igazat, ha azt akarom, hogy bízzon bennem akkor igazat kell neki mondanom. Nem? De. Hát akkor, miről beszélünk. Mondjad már, Hazza, mondjad.
- Hát elég érdekesen ismerkedtünk meg, ami nagyon vicces is. Elmondom ha nem röhögsz. - mondtam neki, ő csak bólintott. - Hát éppen egy bárban voltam amikor találkoztam vele. Egy jót beszélgettem vele, közben jól lerészegedtünk. Ugye a részegek nem nagyon tudják mit csinálnak ezért felvitt magához és már majdnem megcsókolt amikor leesett mind kettőnknek, hogy mit is csináltunk. De akkor is csak egy jót röhögtünk rajta, mint a napokban is. - mikor befejeztem, ránéztem Harryre és láttam, hogy nagyon próbálja visszatartani a nevetést. Az arca már tiszta piros volt és alig kapott levegőt. - Na, jó. Nevess csak. - mondtam neki és rögtön kiengedte a hangját. Imádtam amikor kuncog vagy nevet. Annyira megnyugtató hang volt. Egész nap eltudtam volna hallgatni.
Már az utcájukban jártunk, de próbáltam minél lassabban menni. Majd végül oda értünk. Kiszálltam és Harrynek is kinyitottam az ajtót, majd be is csuktam. Harry köztem és az autó között állt, beszorítva. Végig az arcomat fürkészte. Nem tudom mit talált olyan érdekesnek rajta, de ha akarja akkor csak nézze, nyugodtan, legalább addig is velem van. Csak velem.
- Hazza, engedj, kérlek. - mondta boci szemekkel. Annyira aranyos volt. Közelebb hajoltam és homlokom homlokának nyomtam. Kezeivel átölelte a nyakam én pedig a derekát markoltam. Majd megint megcsókoltam.  Áááá. Felemeltem és a kocsinak nyomtam, talán egy kicsit túl erősen is, mert egy aú jött ki az ajkán és a kocsim is megbillent. Letettem és ajkainkat is elválasztottam mielőtt még nagyobb kárt teszek benne. Nem akartam bántani. Letérdeltem elé és felhajtottam a pólóját és mind két oldalt megcsókoltam hosszan a medence csontját, amikor észrevettem, hogy tiszta lila és zöld folt van pont ott.
- E-e-ezeket én csináltam? - kérdeztem. Féltem mit fog mondani. Felnéztem rá is csak bólintott egyet.
- De még a házi-bulin, nem most. - ha ezzel most meg akart nyugtatni akkor se sikerült. Tönkre fogom tenni. Istenem segíts rajtam. Hasára hajtottam a fejem, mire felnevetett és nekem is egy percre mosoly került az arcomra.

Harryetta szemszöge

Hazza a legkedvesebb fiú a világon. Igaz, van ereje, amit ki is használ, néha öntudatlanul, de legalább bocsánatot kér tőlem. Felhúztam magamhoz és egy gyorsa csókot kapott tőlem, majd elindultam befelé a házba. Kinyitottam az ajtót és beléptem a házba. Letettem a pulcsim és a cipő is letettem, majd a elindultam volna ha az anyám nem állja el előttem az utat. Felnéztem rá és nem tűnt valami lelkesnek. Bajban vagyok. O-o.

Kritika :)

Itt az első kritikám! Nagyon köszönöm Em Hunter-nek! :)
Laters Babies! Nem sokára új rész!!

OLDALSÁV
Szép! A chat színén egy kicsit változtatnék!
PONT: 10/9

BEJEGYZÉS
Első két részt olvastam el, s azt kell mondjam, hogy jártam már a blogodon! Ezééért, feliratkoztam!:3
PONT: 10/10

FEJLÉC
Erről nem írók, mert egyszer régen én csináltam! :DD
PONT: 10/10 (csak azért is 10!)

HÁTTÉR
Szeretem a galaxys izéket! Mondjuk olyan jobb lenne, aminek nem látszik a széle, de ez tökéletes ide!
PONT: 10/9

ÖSSZ. PONT: 40/38

Díjak!

 Míg én a suliban nyomultam addig kaptam két díjat is. Mind kettőt Emi -től kaptam. Nagyon köszönöm neki.

Mi a keresztneved?
Mivel nem fogom megmondani az igazi nevem így ezt sem mondom meg.

Melyik dalon tudsz igazán sírni?
Yiruma - the rivors flows in you

Félsz a sötétben?
néha :)

Szerelmes vagy valakibe?
Most nem :)

Mi volt eddig a legcikibb dolog, ami veled történt?
nem mondom most el P

Gondolatban öltél már meg valakit?
Igen :)

Szerinted a péntek 13-a szerencsét vagy szerencsétlenséget jelent? 
szerencsétlenséget. Tapasztalat.

Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el? 
Igen. :P

Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek tartasz? 
Nem

Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál? 
Igen. :(

Mit tennél, ha hirtelen híres lennél? 
Segítenék a rászorultakon és oda adnám nekik az egészet.

Szoktál álmodozni?
Igen.

Járnál Chace Crawforddal? 
Nem tudom ki az, de nem hiszem.

Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány? Neveik?
kettőt vagy egyet. Neveket még nem tudok.

Adni jobb,vagy kapni? 
adni :)

Titkom: nekem is van :P

Bakancslista: 1. eljutni Londonba
2. íróvá válni
3. találni valakit akivel leélhetem az életem.

Akinek küldöm: 
Lili Borbély
Hajni F.

Többet most nem tudok :(

2.

Hogyan gondolsz az olvasóidra?

Hú. Imádom őket és nekem ők adnak erőt, hogy írjak. Bár nem mindig írnak kommenteket, de akkor is adnak jelet, hogy olvasták a részt. :)

Kaptál már negatív véleményt?

Hát, még nem kaptam, de szívesen fogadom, mert építő kritikának ítélem.

Előre meg szoktad tervezni a részeket?  

Néha, de néha csak leülök és elkezdek írni és csak úgy jön. A történet írja magát. Mondjuk.

Mit csinálnál, ha valaki egyszer felhívna, hogy szeretné nyomtatott kiadásban látni a blogod?

Nagyon örülnék, neki. Még jobban örülnék neki ha valaki meg is venné a könyvet és akkor a pénzt jóra tudnám fordítani.

Mi jár a fejedben, amikor az olvasók azt írják neked, hogy szeretnének úgy írni, mint te? 

Még senki sem írta, de ha írnák akkor, nagyon örülnék a bóknak és ha van ideje és nekem is akkor szívesen megtanítanám, hogy miket találok fontosnak az írásban.

Most nem tudom kinek küldeni, de majd ha lesz időm olvasni blogokat akkor majd írok ide. :)

18. fejezet

Sziasztok! Itt az új rész! Jó olvasást! Nézzétek a chatat.
Puszi: Hope xoxo

Én is felálltam és Harry kezét megfogva húztam kifelé az erdőből. Harry inkább belém karolt és fejét, vállamra hajtva sétáltunk. Harry egy kicsit furán sétált, majd lenéztem a lábára és észre vettem, hogy nincs rajta cipő. Teljesen elfelejtettem, hogy mezítláb ment ki. Megálltam és szembe fordultam vele. Kicsit meglepődött, de én csak közelebb mentem hozzá.
- Karold át a nyakam. - mondtam neki mire megtette. Én lejjebb ereszkedtem és fenekénél fogva felemeltem. Átkulcsolta a lábát a derekamon és arcát belefúrta a nyakamat takaró hajamba. Éreztem, ahogy beleszív a hajamba és elmosolyodik. Mikor elkezdtem sétálni, már lehetett érezni a súlyát, de nem volt nehéz. Kicsit feldobtam, hogy még könnyebb legyen és akkor már közeledtünk vissza a házamhoz. Mikor beértünk az ajtón még akkor is tartottam, majd besétáltam a fürdőbe. Harry úgy csimpaszkodott rajtam mint egy majom. Beleraktam a kádba, majd lehajolva felhúztam az általa viselt mackónadrágomat. Megfogtam a zuhanyrózsát és a pici, koszos lábaira irányítottam a közép hőmérsékletű vizet. Egyenként felemeltem a lábát és tusfürdővel lemostam a tusfürdővel mennyiségű sarat. Mikor tiszta lett, elzártam a vizet, majd a szekrényből előttem egy fehér törülközőt, amit letettem a kád elé. Megfogtam a derekát és kiemeltem a kádból és a törülközőre tettem. Letérdeltem elé és megtöröltem a lábait. Felnéztem rá és egy kicsit rémült tekintetével találtam szembe magam. Felálltam és két kezem közé fogtam a kis arcát. Közelebb hajoltam hozzá, de csak annyira, hogy orraink érintsék egymást. Homlokainkat is összeragasztottam és orromat végig húztam az arcán és az orrán. Lélegzete szakadozott lett. Én is nehezen kaptam levegőt, de próbáltam nem megmutatni. Végig puszilgattam az arcát, csak a száját hagytam ki. Ajkaink súrolták egymást, de még nem csókoltam meg. Egyre közelebb nyomta az ajkait, hogy csókoljam már meg, de én csak azért sem tettem meg. Eltávolodtam tőle és elmosolyodtam. Ő csak szúrós szemmel nézett rám.
- Utállak. - mondta majd megütötte a vállam és kiviharzott a fürdőből. Utána szaladtam. Nem akartam, hogy megint elmenjen. Kirohantam a fürdőből és a szobámban találtam meg, miközben telefonált. Egy percre lefagytam, mert nem tudtam kivel telefonál és ha egy taxis volt az akkor ott akasztottam volna fel magam.
- Igen, minden rendben. Nagyon aranyos és kedves meg minden. - mondta. Nem látott mert háttal állt nekem, de reméltem, hogy rólam beszél.
- Nem, mi baj történne. Ő az egyetlen fiú aki valaha is érdekelt engem és én is érdeklem őt. - mondta és akkor rájöttem, hogy rólam beszél. Az egyetlen fiú? Mi? Miért? Nem értettem miért én lennék az egyetlen fiú aki érdeklődött iránta. Nem értettem miért nem érdeklődtek iránta a fiúk, pedig gyönyörű és még kedves is. Sexy és törődő. Ő egy tökéletes lány, de ő nem ilyen roncsot érdemel. Ő egy olyan lány aki egy sokkal jobbat érdemel nálam. Egy törődő, nem meg romlott és kedves srácot érdemel. Aki szuper gazdag és bármit megad neki amit csak kíván.Nem egy romlott csak simán gazdag fiút érdemel. Az ablakon bevilágított a napfény és átsütött a haján, amitől láttam, hogy igazából vöröses a haja. Neki dőltem az ajtófélfának és csak bámultam. Olyan gyönyörű volt, és egész nap eltudtam volna bámulni. Nem törődve semmivel csak álltam volna ott és néztem volna. Nem érdekelt volna ha felgyújtják a házam vagy akár egy pisztolyt fogtak volna a hátamhoz. Nem érdekelt volna semmi, csak ő.

Dan szemszöge.

Egész nap az ágyban lustultam, tv-ztem, olvastam és gondolkoztam. Olyan gyönyörű. Annyira eltudnám képzelni magam mellett. Amikor megláttam azzal a pasival teljesen leblokkoltam. Nem akartam, hogy valaki másé legyen, csak magamnak akartam, de ő csak barátként néz rám. Amikor átkaroltam a vásárlás előtt, pillangók röpködtem a hasamban és amikor ruhát próbálgatta, legszívesebben lerohantam volna. Ott helyben. Nem érdekelt volna, hogy ki látja és ki nem. Ott helyben. Szerintem egyedül én érdemelném meg, nem valami utca kölyök vagy valami öreg trotty. Én vagyok az egyedüli akihez illik is. Olyan jól mutattunk együtt. Addig fogok próbálkozni míg meg nem kapom. Ő az enyém lesz.

Folytatás: majd :(
Nézzétek a chatat.

17. fejezet

Sziasztok! Itt az új rész és lehet nyugodni! Jó olvasást :)
Puszi: Hope xoxo

Harold szemszöge

Harry kiszaladt a házból. Kicsit meglepődtem a reakcióján, még senki se lett szomorú miattam. Oda fordultam Gemma felé és rámosolyogta.
- Ő az akiről beszéltél, Harry? - kérdezte Gemma a nővérem.
- Igen ő az, nővérkém. - mondtam és elpirultam. Eddig minden lány amikor Gemma azt mondta, hogy a feleségem, akkor csak azt mondták, hogy oké és vissza mentek a szobámba. Harry viszont kiszaladt. Szegény, hogy meglehetett rémülve. Meg még most is.
- Kitűnő választás. Na, menj utána és magyarázd meg neki az egészet. - mondta Gem és a hátamra csapott. Kiszaladtam a házból, de nem találtam előtte senkit. Szóval az erdőbe ment. Gyorsan befutottam és Harry nevét kiabáltam. Csak sétáltam és sétáltam, de nem válaszolt senki és nem láttam senkit. Már vagy fél órája mászkáltam az erdőbe Harry után, mikor egy tisztáshoz értem és megpillantottam őt. Ott ült egy nagy sziklán és a vízzel játszott. Ujjait végig húzta a víz felszínén, ami felkeltette bennem azt az érzést amikor a hátamat érintette kis ujjaival. Lábait a vízbe lógatta, gondolom mert koszos volt, mert nem vitt cipőt. Olyan gyönyörű volt. Egész nap eltudtam volna nézni. Halkan közelítettem és próbáltam semmire sem rálépni. Szerencsére hang nélkül mögé értem és rátérdeltem a sziklára. Féltem, hogy most mi lesz, ha megölelem. Feldönt és elszalad megint, vagy csak kiabálni fog, vagy talán megbocsát nekem, bár azt nem várnám el tőle. Karjaimat már épp mozdítottam amikor megálltak, nem tudtam mozdítani. Féltem és nagyon. Életemben először féltem. Féltem mit fog csinálni és mondani, hogy többé látni sem akar. Azonban ő megelőzött és félem fordulva megölelt. Értetlenül néztem egy darabig, de aztán én is megöleltem. Teljesen meglepett amit csinált. Azt hittem haragszik, hogy ordibálva fog elfutni előlem, de nem. Ő megölelt és úgy mint még senki soha.
- Hallottam. - mondta. - Az egészet. - tette hozzá és még szorosabban ölelt.
- Amit Gemmel beszéltünk?
- Igen. - mondta és elhúzódott tőlem és könnyes szemével az enyémbe nézett. - De miért csinálta?
- Tudod én sok lányt hoztam már ide, és mindig amikor haza jött Gem akkor ezt mondta és ez a szöveg egy olyan tesztelés. A többi lány mind azt mondta oké és csinálta tovább amit csinált éppen, de te nem. Te elfutottal és biztos vagyok benne, hogy először bűntudatot éreztél, mert akkor nem néztél volna rám úgy, ahogy. - mondtam el az igazat, nem akartam neki hazudni, és próbálok majd neki mindent elmondani, de majd csak idővel és csak adagolva lassan. Oda húzódtam mellé és átöletem. Vállamra döntötte a fejét és nézte tovább a lélegzet elállító tájat. Közben a kezemmel játszott. Nagyon aranyos volt. Égett a bőröm, mindenhol, ahol érintette, és ez fura érzés volt nálam. Felemelte a fejét és megcsókolt. Lángra gyúltam. Megfogtam mind két kezemmel a derekát és az ölembe húztam, közben csókunk nem szakadt meg. Kezei  hajamba vándoroltak és húzogatta a fürtöket. Beindultam, de próbáltam nem letépni róla a ruhákat, ami sikerült is. Szétkellet válnunk levegő hiányában, de homlokaink összeragadtak. Kezei hajamból mellkasomra vándoroltak és a póló alól kilátszódó bőrt simogatta. Én az arcára raktam a kezem és simogattam a puha selymes bőrt. Ő más volt mint a többi lány, teljesen más. Igaz azt se tudta ki vagyok, de ez így volt jó. - Na menjünk. - mondtam és felemeltem Harryt az ölemből és én is felálltam.

Folytatás: majd :)

16. fejezet

SZiasztok! Itt az új rész. Tudom már rég hoztam részt, de valószínűleg holnap is hozni fogok. Jó olvasást.
Puszi: Hope xoxo

Egy kicsit elszunyókáltunk. Arra keltem, hogy nagyon melegem van. Mikor kinyitottam a szemeim, göndör hajtincsek omlottak bele. A kezem le volt szorítva így csak a fejemet tudtam mozgatni, hogy kiszedjem a viszketést okozó fürtöket. Valószínűleg Harrynek nem volt kedve lemászni rólam és rajtam aludt el. Mivel teljesen elengedte magát, így elég nehéz volt. Próbáltam kimászni alóla, de nem nagyon sikerült. Nem bírtam tovább alatta maradni, ezért lelöktem magamról az ágyra. Csodák-csodájára nem ébredt fel csak kényelmesen elhelyezkedett. Felkeltem és kivettem egy mackónadrágot Harry gardróbjából. Igaz kicsit nagy volt rám, de megteszi. Vissza vettem a pólót is és csak csodáltam az angyal kinézetű fiút. Sosem képzeltem el, hogy egy ilyen helyes fiú felfog rám figyelni, de megtörtént. Olyan hihetetlennek tűnt az egész, azt hittem csak egy átverés, hogy ha amikor oda vitt csak leakart dönteni és reggel meg elküldeni a picsába. De nem így történt. Hihetetlenül kedves volt hozzám és nem csinált olyat amit nem szeretnék és amit megbánnánk. Oda bújtam hozzá még egy kis időre. Beszívtam csodálatos illatát, és puszikat hagytam az arcán és ahol értem. A hasán feküdt így jó láthatóvá vált a háta. Izmos volt, nagyon. Miközben lélegzett már akkor is látszódott néhány ahogy megfeszül. Mikor kijött az azelőtti estén a fürdőből, hogy sok tetkó fedi a mellkasát, kezét és a vállát is. A hátán nem  találtam tetkókat, de néhány sebet igen. Lehet, hogy csak képzelődtem, de vagy bárányhimlő vagy cigaretta csikket nyomtak el rajta. Próbáltam a legjobbat feltételezni azt, hogy csak bárányhimlő, nem úgy mint az enyéim. Nekem is vannak sebeim, de nem a szüleimtől, vagyis a nevelő szüleimtől. Igen, engem is örökbe fogadtak, még amikor 2 éves lehettem vagy három. Az a lényeg, hogy Travis előtt. A 16. szülinapomra mondták meg, hogy örökbe fogadtak, de néhány DNS-t megváltoztattak bennem, hogy valamennyire hasonlítsak rájuk. Azonban a testi és lelki emlékeket és sérüléseket nem tudták eltüntetni  ezért ez belém égett. A testemen szórtan helyezkednek el ilyen sérülések. Szerencsére Harry nem látta őket, mert rajtam feküdt, de teljesen paráztam közben, hogy ne vegye őket észre. A hátára hajtottam a fejem és közben körbe-körbe simogattam a finom selymes bőrt. Olyan jó érzés volt tapintani, ahogy kezem járt föl-alá a hátán, néhol éreztem a hegeket. Mikor már hatszor végig húztam kis ujjam a hátán egy kósza könnycsepp mászott le az arcomon, majd Harry bőrébe szívódott fel. Annyira féltem, hogy őt is bántották, nem tudtam volna elviselni, hogy valami fizikai vagy lelki problémája legyen. Megemelkedett a háta egy kicsit jobban, ebből véltem, hogy felébredt. Levettem a fejem a hátáról és a párnák közé raktam. Harry is arra fordult és nagy, erős kezével letörölt egy megint előbukkanó könnycseppet. Elmosolyodott, majd egy gyenge csókot nyomott ajkaimra.
- Köszönöm, a gyengéd érintéseidet. - mondta majd megsimította az arcom. Én csak szégyenlősen elpirultam és kezébe nyomtam az arcom, miközben alkarját markoltam. Azt is gyengéd érintésekkel illetem. Harry még nagyobb mosolyra húzta édes ajkait. - Jól áll neked a nadrágom. Nem nagy egy kicsit? - kérdezte. Komolynak látszott, ezért komolyan is válaszolt.
- De, de nincs más akkor jó. Nem? - kérdeztem vissza.
- De. Nagyon is jól áll neked. - mondta és a karjaimba húzott. Nyomott egy puszit a homlokomra és pihentünk együtt. Simogatta a hátam, pont úgy, ahogy én az övét. Tényleg jó érzés. Ezt a jó pillanatot  nem zavarhatta volna meg jobban a telefonom csöngése. Kipattantam az ágyból és elkezdtem keresni a kis táskám, amit az ágy alatt találtam meg. Megnéztem és 5 nem fogadott hívásom volt anyától és 3 apától + még Cher is hívott. Először úgy döntöttem, hogy anyáékat hívom fel, majd csak utána Chert.
-Szia, anya. - mondta félénken miközben kisétáltam a szobából.
- Szia, kicsim. Hála az égnek, hogy felvetted már a telefonod. Hívtuk a kis barátnődet és azt mondta, hogy még alszol.
- Igen anya, még aludtam, tudod hosszú estém volt. - mondtam neki. Nem hazudtam neki. Sokáig aludtam, mert hosszú estém volt, csak nem Cherrel, de én ezt egy szóval sem említettem.
- Minden rendben? - kérdezte anya.
- Igen, persze. - majd valaki bejött az ajtón. - Most mennem kell. Szia.
Letettem a telefont és az ajtó irányába sétáltam.  Kivel lakik Harry? Hát férfi nem lehetett mert kopogott a cipője, rendesen, ezért oda mentem az előszobához. Egy meseszép lány állt ott és ő is csak engem nézett furcsán.
- Téged, hogy hívnak? - kérdezte.
- Harry. Te?
- Én Harold felesége vagyok. - mondta egyszerűen. Hogy mi? Most csak álmodom? Szóval az egész eddigi csak hazugság volt. Harry jött ki egy nagy mosollyal az arcán, de amikor meglátta az enyémet már nem annyira örült.
- Harry meg tudom magyarázni. - mondta Harry, de én csak kiszaladtam a házból egyenesen az erdőbe és tovább.

15. fejezet

Sziasztok! Itt az új rész! Jó olvasást.
Puszi: Hope xoxo

Egyszer csak fenekemnél fogva felemelt és felrakott a konyha pultra. Elszakadt számtól és a nyakamhoz tért. Miért mindig a nyakam? Közben a kezét még mindig a derekamon pihentette, majd keze a pólóm aljához vándorolt és lehúzta rólam. Én automatikusan kezemmel eltakartam a felsőtestem, azonban ő elhúzta és a hajába rakta a kezem. Végig puszilgatta a hasam újból és újból. Mire feleszméltem mit is csinálunk leakarta venni az alsóm.
- Harry.. elég. - mondtam és próbáltam magamtól eltolni. Ő csak átölelte a derekam és a fejét az ölembe ejtette. Megint két kezembe fogtam aranyos arcát amin mindig jó volt látni azt a mosolyt amikor a gödröcskéi kivillantak. Most viszont nem mosolygott, szemében gyűltek a könnyek, szája pedig lefelé konyult. Nem akart a szemembe nézni.  - Harry. - mondta neki amire végre rám nézett. Lefolyt egy könnycsepp piros és forró arcán. Oda hajoltam és lecsókoltam. Harrynek erre megjelent egy másodpercre a jellegzetes mosolya, de gyorsan szomorúvá vált az arc kifejezése. - Na, semmi baj. - mondtam neki. Erre Harry elhúzta a fejét és elkezdett fel-alá járkálni a konyhában.
- Hogy mondhatod ezt. Semmi baj. Ha nem vetted volna észre majdnem letepertelek. Istenem, nem tudom mi van velem. Soha semmit nem akartam ennél jobban, mint azt, hogy veled legyek. - mondta megállás nélkül. Leszálltam a pultról és oda mentem Harryhez és átöleltem. Kicsit meglepődött, mert nem ölelt vissza rögtön, de utána már ige. Volt egy olyan érzésem, hogy ez a látszólag aranyos és kemény fiú belülről fél valamitől. Szorosabban húztam magamhoz és mellkasának nyomtam az arcom. Szívverése felgyorsult és a levegőt is gyorsabban vette. Felemeltem a fejem és nyomtam egy lágy puszit az ajkaira, azonban ő megint hevesen elkezdett csókolni. Pár perc múlva levegő hiányában váltunk el. Homlokunkat egymáshoz támasztottuk.
- Már nagyon megy. - mondta és megint magához húzott. Elengedett amikor kiakartam bontakozni a csápjai közül. Oda mentem a gofri sütőhöz és kivettem az utolsó darab elkészült gofrit is. Kivettem a hűtőből a csoki szirupot és az asztalra tettem. Harry már éhes szemmel várta a reggelit. Kiraktam neki egy kis tányérra a kaját és máris elkezdte enni, mintha ha már egy éve nem evett volna.

Folytatás: valamikor :)

Csak tömte magát, úgy ahogy még senkit sem láttam. Mikorra befejezte arcát juhar szirup fedte, azt hittem, hogy az egészet magára kente. Én csak elmosolyodtam és oda mentem hozzá egy pzs-vel. Felém fordult és mosolygott. A gödröcskeéjiben is szirup gyűlt össze. Gondolkoztam, hogy lenyaljam-e vagy használhatnám a psz-t is. Neki dőltem a pultnak és csak néztem.

- Na, lenyalod vagy letörlöd? - kérdezte egy csábos mosollyal az arcán. Még úgy is nagyon aranyos volt.
- Melyiket szeretnéd? - kérdeztem. Még nyomott egy kis szirupot az ujjára és vele bekente a száját.
- Ami itt van azt muszáj lenyalnod, a többit azokat nem kell ha nem akarod. - mondta és a csücsörített száját közelebb nyomta hozzám.

Oda hajoltam hozzá és lenyaltam a csücsörített szájáról a szirupot. Majd megfogta a derekam és az ölébe húzott és a tisztítás csókolózásba folyt át. Csókja édes és nyugtató volt. Egyik kezemet a nyakára tekertem másikat pedig ragacsos hajába raktam. Lábaimat maga köré tekerte miközben a pólóm alatt simogatta a hátam. Egyre feljebb húzta majd megint levette. Felállt és sétálni kezdett, közben meg nem szakítva a csókot.  Majd csak azt vetem észre, hogy hátam valami puhával érintkezik. Elvette ajkait az enyémről és a nyakamhoz nyomta ezzel egy nyögést kiváltva belőlem. Körül néztem, mégis hol vagyok, a hálóban voltunk, a gyertyák még mindig égtek amit, még este gyújtott meg. A hátam alá nyújt majd ki akarta kapcsolni a mell tartóm, de mivel nem volt rajta sehol kapcsoló ezért szerencsétlenkedett egy darabig,  majd morgott egyet és felemelte a fejét. Már nyúlt érte, hogy elhúzza, de én megakadályoztam. Először egy kicsit értetlenül nézett rám majd rám ejtette a fejét és mellemet párnának használta. Légzésem lelassult, mint az övé is. Beletúrtam a hajába és egy kicsit meghúztam.

- Ha ezt csinálod akkor nem fogom magam távol tartani tőled. - mondta a szemembe nézve.
- Nem akarom, hogy távol tartsd magad tőlem, csak ezt még ne. - mondtam és kisöpörtem az arcából a tincseit.
- Nem tudod mit csinálsz velem. Még senki iránt nem éreztem ilyen intenzíven. - mondta és arcát belefúrta a nyakam hajlatába. Göndör tincsi csiklandozták az arcom, amire kicsit felkuncogtam. - Imádom ezt a hangot. - mondta és megcsókolt nagyon lágyan. Olyan volt mint ha egy porelán baba lennék és vigyázna rám, hogy ne törjön össze. Nem tudom, hogy mi történt bennünk az alatt a két nap alatt, de akkor éreztem igazán, hogy élek és nem hiába, nem a semmiért. Akkor jöttem rá bármennyire is nem ismerem akkor is tudom, hogy megbízhatok benne és nem fogja kihasználni a bizalmam.

14. fejezet

Sziasztok! Itt az új feji.  Remélem tetszeni fog. Ha minden jól megy és titeket is érdekelt a rész akkor jön az új rész. Holnap csak este felé tudok új részt hozni mert keresztelőn leszek. Szóval addig is szép napot. Jó olvasást.! :)
Puszi: Hope xoxo

Reggel amikor felébredtem nem találtam magam mellett senkit. Harry eltűnt. Nagyon gyorsan pattantak ki a szemeim és szinte kiugrottam az ágyból. A csípőm köré tekertem egy törölközőt majd elindultam megkeresni Harry. Nem ismerte a házat és nem akartam, hogy valami olyat meglásson amitől megijed vagy bármi. Nem akartam, hogy valami baja essen. Elindultam, hát a keresésére. Mennyei illatok jöttek a konyha felől. Mikor oda értem megláttam Harryt amint a konyhában sürög-forog. Neki dőltem az ajtófélfának és onnan néztem mit csinál. Ha jól láttam csinált maffint, palacsintát és most készíti a gofrit. Az illatok összekeveredtek és még mennyeibb lett. Azonban az, az édes illat is benne volt a levegőben ami Harrynek volt az illata. Leejtette, a törölközőt és oda sétáltam hozzá, és átöleltem a hátulról. Az arcom belefúrtam a nyakába és szippantottam egy nagyot. Máris át járta a testemet az illata.  Egy kicsit megdermedt, de utána folytatta a gofri készítést. Mondhatnám azt, hogy segítettem neki, de nem mondom azt mert az hazugság lenne inkább akadályoztam. Végig pusziltam a nyakát, majd a kulcscsontját. Lejjebb húztam a pólóját és a vállát hintettem be csókjaimmal.

Harry szemszöge.

Reggel amikor felkeltem, kicsit megijedtem, mert Harry ágyában találtam magam, majd eszembe jutott az este. Keze még mindig ölelte a derekam, eltakarta vele a fél hasam. Arcát belefúrta a nyakamba, ezért göndör fürtjei birizgálták az arcom. Végig simítottam rajtuk és egy kicsit meg is húztam őket. Harry erre szorosabban húzott magához, azonban még nem ébredt fel. Megfordultam és szemben találtam magam egy angyallal. Arcát megvilágította a napfény és a másik oldalról pedig a hajába sütött bele. Haja szanaszét állt, azért beletúrtam óvatosan és kiemeltem az arcából. Erre egy kicsit felmordult és belefordult a párnájába. Olyan volt mint egy kis gyerek. pedig nem hiszem, hogy 4 éves lenne, kinézem belőle, hogy már 19. Lassan kiszálltam az ágyból és végig mentem a házon. Először a fürdőbe mentem, hogy rendbe rakjam magam, a hajam össze volt borzolva és csomókat alkotott. Kerestem egy fésűt és kibontottam vele. Benéztem Harryhez és még mindig aludt, gondoltam folytathatom tovább a kutatást a házban. A következő szoba egy dolgozó volt, teles tele gépekkel. Úgy 3 laptom és 3 számítógép volt benne. Még volt nyomtató és minden ilyen cucc. A falak sima fehérek voltak a bútorok pedig feketék, jól passzoltak. Halkan becsuktam az ajtót és tovább mentem a következő szobában könyvek voltak. Olyan volt mintha egy könyvtárban találtam volna magam. Volt vagy 8 szekrény tele könyvekkel. Mindegyik szekrényre rá volt írva milyen fajta könyveket tart polcain.

1., Krimi
2., Történelem
3., Romantikus
4., Szerelmes + erotikus
5., erotikus
6., Verses kötetek
7., Első kiadások
8., Lexikonok

Maga volt az álom. Nem hittem volna, hogy egy olyan fiú mint Harry romantikus könyveket is olvas, ha olvas. Kinyitogattam mind egyik szekrényt és végig néztem az első sorukat. Csodálatos könyveket fedeztem fel benne. Amin nagyon meglepődtem az, az hogy neki is meg van a Máris Hiányzol. Mikor végig értem a könyves szekrényeken, tovább mentem a következő szobába. A következő egy zene szoba volt, tele hangszerekkel. Volt zongora, gitár, hegedű és egy mikrofon is és egy szintetizátor. Gyorsan leültem a zongorához és eljátszottam a kedvenc számom. Kiskoromban tanultam zongorázni és nem felejtettem el. Nagyon jól esett eljátszani. Gyorsan kimentem és megnéztem Harryt alszik-e még, és igen még aludt. Tovább mentem és egy edző szobába toppantam. Ott nem sokat tudtam kezdeni, mivel nem szeretek edzeni, de Harryn meglátszott, hogy használja a szereket. Kiléptem és inkább a konyhába mentem és reggelit kezdtem csinálni, először csináltam valami rendes ételt, majd elkezdtem az édességeket elkészíteni. Reméltem, hogy Harry majd nem haragszik, hogy bebüdösítem a házát. Már majdnem végeztem a gofrival mikor hallottam egy huppanást, nem mertem hátra fordulni ezért csak csináltam tovább amit lekezdtem. Hirtelen két kéz és egy száj támadott le. Elmosolyodtam ezen, de egy kicsit megfeszültem. Olyan mint ha évek óta együtt lennénk, de nem. Csak akkor találkoztunk először és rögtön olyan közvetlen volt velem. Végig puszilta a nyakam és én éreztem, hogy valami növekedik bennem. Nem akartam, hogy abba hagyja. Lejjebb, húzta a pólóját amit nekem adott, és a vállamat is behintette csókokkal. Felnyögtem amikor fogaival lejjebb húzta a melltartóm pántját.

- Harry. - mondtam halkan.
- Igen. - mondta két puszi között.
- Ne. - mondtam röviden hiszen alig tudtam megszólalni.
- Oké .- mondta majd felhúzta a pántot és csak ölelt.  - Mit készítesz? -kérdezte.
- Gofrit. Szereted? - kérdeztem.
- Persze. - mondta és megint elkezdte csókolgatni a nyakam. Ágyékát nekem nyomta és olyat éreztem amit nem nagyon akartam akkor. Egy kicsit felnyögtem és hátra hajtottam a fejem. - El sem tudod képzelni mennyire jól nézel ki még ebben is. - mondta és megrántotta a felsőjét amit viseltem.
- Harry ... ne. - mondtam levegő után kapkodva. Harry nyomott egy utolsó puszit a nyakamra majd leült egy székre az asztalhoz. Lehajtotta a fejté és elkezdett szitkozódni halkan.
- Harry ...- mondtam és oda sétáltam hozzá. Két kis kezembe fogtam az arcát és nyomtam egy-egy puszit az arcára.
- Sajnálom. Nagyon. Nem tudod mit csinálsz velem. - mondta és közben szemembe nézett. Elmosolyodtam és vissza akartam sétálni azonban Harry visszarántott és erős mellkasába ütköztem. - De megmutathatom. - mondta és lassan közelítette az arca felém. Akkor nagyon cikis helyzeteben voltam, hiszen életeben nem akart megcsókolni senki és nem is tette. Szóval, hogy Californiában mondták szájszűz is voltam.
- Harry... én...- kezdtem bele, de Harry az ujját ráhelyezte a számra.
- Nyugi, menni fog. - mondta majd ajkait az enyéimre helyezte. Az első csókom akkor történt és soha nem
felejtem el. Egyszerűen nem tudtam mit csinálok csak mozogtak az ajkaim Harryével együtt. Harry megfogta a karjaimat és átkulcsolta őket a nyakán, majd az ő kezeit pedig a derekamon kulcsolta össze. Egyszer csak ...

13. fejezet

Sziasztok! Hát itt az új rész. Nekem ez a rész kifejezetten tetszik. Nektek? Elég hosszú lett?
Jó olvasást!
Puszi: Hope xoxo

Miközben a kocsival mentünk Harry otthonába, eleredt az eső. Minden csepp ami belénk ütközött lefolyt az ablakokon. Harry elkezdett fűteni és bekapcsolta az anyós ülés melegítését is. A kezemet ráraktam az ablakra ami jég hideg volt. Versenyeztettem az eső cseppeket közben pedig mosolyogtam. Éreztem magamon Harry pillantásait amit csak szeme sarkából tudott rám vetni. Egy idő elteltével már annyira meleg volt, hogy elkezdtem izzadni. Ránéztem Harry-re aki csak mosolygott és az útra figyelt. Gondoltam bele megyek a játékba. Levettem a kis pulcsit amit Harry adott nekem, pár perce. Hátra vetettem a fejem és csak szenvedtem. Mellkasom egyre gyorsabban emelkedett. Hajamba túrtam és úgy raktam, hogy minél messzebb legyen az arcomtól. Mikor az arcom véletlenül a hideg üveghez ért, felnyögtem, mire Harry egy nagyot nyelt és egyre jobban szorította a kormányt.

- Ha levennéd a fűtést, mind kettőnknek jobb lenne. - mondtam felé fordulva.
- Miért szerinted nekem nem tetszik? - kérdezte egy féloldalas mosollyal az arcán.
- Hol laksz? Már kiértünk a városból. - mondtam egy kicsit ijedten mikor kinéztem az ablakon.
- Messze. - mondta és egyre jobban kezdte nyomni a lábával a gázt.

Szerencsére levette a fűtést és vissza vettem a pulcsit. Tovább nézelődtem az ablakon át. Az eső helyett már hó esett. Nagy pelyhekben hullott a hó és már pár perc alatt nem látszott a zöld fű. Még mindig száguldoztunk az úton. Harry lelassított amikor egy erdős részhez értünk. Sötét volt és féltem is egy kicsit. A félelmemet csak fokozta amikor Harry lejjebb vette a világítást és kikapcsolta a halkan éneklő Pinket. Nem tudtam miért mentünk oda, hiszen egy házat sem láttam. Még mindig csak mentünk egyre lassabban . A fák tetejéről hallatszott a baglyok huhogása, ami még inkább félelmetessé tette a helyzetet. Egyre közelebbről jött a huhogás, amikor elrepült előttünk egy nagy bagoly. Én felkiáltottam és oda bújtam Harryhez amennyire csak lehetett. Mikor felemeltem a fejem a válláról ő csak nyugodtan vezetett tovább. A félelem legkisebb jelét sem mutatta nekem. Egy percre még visszahajtottam a fejem a vállára és akkor ő ráhajtotta a fejét az enyémre. Göndör loknijai az arcomat csikizték. Felnevettem, nem értettem, hogy még sokkos állapotban is képes mosolyt csalni az arcomra. Igaz csak a nevét tudtam, de volt egy olyan érzésem, hogy mást is meg kell tudnom róla.

- Harry, nyugi, biztonságban vagy. Nem lesz semmi baj.  - mondta és nyomott egy puszit a fejem búbjára.

Nem hittem volna de egy kicsit tényleg nyugodtabb lettem. Visszahúzódtam a helyemre és visszakapcsoltam az övem ami kikapcsolódott amikor odabújtam Harryhez. Harry még mindig ugyan olyan lassan vezetett, sőt már kezdett csiga lassan menni.

Harold szemszöge.

Egyre lassabban mentem, hogy minél több időt töltsek vele csak kettesben. Igaz a házamban is csak ketten leszünk, de ott még jobban félni fog, mint itt a kocsiban az erdőben. Én már megszoktam ezt az ijesztő utat, mert mindennap meg kell tennem. Lassacskán a házamhoz értünk, és leállítottam a motort. Pár másodpercre kibambultam a szélvédőn, majd Harry-re néztem. Ő az ablakon át nézelődött tovább, világos barna haja ami már majdnem vörös volt vállaira omlott. Barna szemébe belevilágított a hold fénye. Csodálatos volt. Még sosem láttam ilyen gyönyörű teremtményt. Egy ideje már néztem amikor ő is rám nézett. Szégyenlősen elmosolyogott amire nekem is egy mosoly volt a válaszom. A kezéért nyúltam, azonban amikor már majdnem elértem elhúzta a kezét. Ilyenkor tudatosult bennem, hogy fél tőlem. Sose voltam egyedül, de mindig egyedül éreztem magam. Milliónyi lánynak szereztem örömöt, akik azonban nekem nem. Mikor megláttam Harry először a sulinál, nem tudtam levenni róla a szemem. Legalábbis nehezemre esett.  Amikor pedig az elő szülinapi partimon találtam akkor alig tudtam türtőztetni magam, hogy ne vessem magam rá. Így is túlléptem a határt. (És) most, ahogy itt ül mellettem, nem tudtam másra gondolni csak rá és arra, hogy legszívesebben kiszaladna a világból, mintsem, hogy velem töltse az éjszakát. Fájt, nagyon fájt. Igaz még senkivel sem akartam maradni együtt, de vele igen. Kellett nekem. Szükségem volt rá, és nem testileg, hanem érzelmileg. Valami olyat érzetem iránta ami nyomta a szívem és egyre jobban fájt minél messzebb kerültem tőle. Minél közelebb voltam hozzá annál magabiztosabbnak éreztem magam. Fájt, bevallanom, de amikor közel voltam hozzá biztonságban éreztem magam. Követtem mindenhova, hogy az érzés ne múljon el.

Még mindig a kocsiban ültünk és néztük egymást. Nem érdekelt milyen bolondnak hisz, oda hajoltam hozzá és az arcára nyomtam egy puszit. Nem húzódott el, és meg se mozdult, talán egy kicsit az ajkaimhoz nyomta az arcát, ami nekem is jól esett. Át nyúltam az ülésen, közben Harry ijedt arcát néztem, de csak kikapcsoltam az övét. Aztán az enyém következett. Tudtam, hogy még nem élt át olyan testi dolgot amit én, egyszerűen látszott rajta. Látszott, hogy fél ezért nem csináltam semmi olyasmit, amit vagy én vagy ő megbánna, a közel múltban. Kinyitottam az ajtóm és kiszálltam, megkerültem a kocsit és Harrynek is kinyitottam az ajtót. Kezénél fogva emeltem ki az autóból. Lábait rátettem az enyéimre, nem akartam, hogy tiszta sár legyen szegény cipője, ezért miután bezártam a kocsit, egyek combjával átöleltem a derekam.

- Ugorj! - mondtam és felcsimpaszkodott rám.

Olyan könnyű volt, mint egy angyal. Kezeivel átölelte a nyakam és arcát nyakamba temette. Rágógumi illatú parfümje, átjárta az orrom. Azonban éreztem a saját illatát is. Csodálatos volt. Elkezdtem a házam felé sétálni, amit már szinte eltemetett a hó. A kandallóm még mindig égett, így jó meleget teremtett számunkra.

Előkotorásztam a kulcsom és kinyitottam a fa ajtót. Harry még mindig rajtam csimpaszkodott és úgy látszott mintha nem is akarna lejönni rólam. Egy kicsit megsimogattam a hátát, mire felemelte a fejét a vállamról és barna szemeit rám szegezte.

- Meg érkeztünk. - mondtam mosolyogva és még egyszer megsimítottam a hátát, azonban most egy kicsit hosszabban.
- Köszönöm. - mondta és letette a lábait a szilárd földre.
- Szívesen. - mondta és levettem a mocskos cipőm. Letérdeltem és oda nyúltam Harry lábához és lehúztam a converse cipőjét.
- Ezt is. - mondta egy kicsit elpirulva.
- Szívesen. Ezt is. - mondta és felálltam és beljebb sétáltam a házamban.

Mikor már majdnem bent voltam a nappaliban és Harry jelenlétét még mindig nem éreztem, hátra néztem és még mindig ugyan ott állt ahol hagytam. Felé nyújtottam a kezem ő aranyosan elfogatta. Kis kezeit eltemette az én nagy kezeim. Ha csak a kezeinket néznék, akkor azt hinnék, hogy a gyerekem kezét fogom, de nem azt fogom. Hallatszottak a lépteink az üres házban, amint egyre beljebb sétáltunk. Megálltam a nappaliban és tettem még a tűzre fát, majd Harry kezeit újra megfogva mentem a hálóba. Oda sétáltam a gardróbhoz és kivettem az én pizsamám és egyet Harrynek is, ami egy alsónadrágomból és a kedvenc Ramones feliratú felsőmből állt. Elé álltam és a kezébe raktam a ruháim.

- Azon az ajtón menny be és akkor ott megtudsz fürdeni. - mondtam neki egy puszi kíséretében. Elsétált és bezárta maga mögött az ajtót. Gyorsan meggyújtottam az elaludt gyertyákat és előszedtem még egy nagy párnát Harry-nek. Hallatszott ahogy megnyitja a csapot és alá áll. Már szinte azt hittem, hogy betörök oda, hogy ledöntsem, de szerencsére megtudtam türtőztetni magam, de olyan nagy erő kellett ahhoz, amennyim csak volt. Leültem az ágyam végébe és kezeimbe fogtam a fejem. Nem tudtam mit csinált velem ez a lány, de nagyon is kellett nekem, és ő is kellett nekem. Mikor kijött a fürdőből elállt a lélegzetem. Gyönyörű volt. Igen az én cuccomba is gyönyörű volt. Szerényen oda lépkedett hozzám, és felemelte a fejét, hogy láthasson.

- Kész vagyok, mehetsz te is. - mondta majd arrébb állt, hogy én menjek. Mikor már majdnem beértem a fürdőbe utánam szólt. - Harry én hol alszok? - kérdezte.
- Az én ágyamban. - mondta egy mosollyal és elkezdtem zuhanyozni.

Jó érzés volt lemosni magamról a koszt. Gyorsan megtörülköztem és felvettem az alsóm ami a pizsim volt. Kinyitottam az ajtót és Harry már az ágyamban pihent engem nézve. Szemét végig vezette a felsőtestemen, majd bele nézett a szemembe. Elpirult arra, hogy észrevettem a szemlélődését és arra csak egy mosollyal tudtam válaszolni. Olyan sokat mint az nap még soha sem mosolyogtam. Oda sétáltam az ágy másik felére és bebújtam az ágyamba Harry mellé. Ő felém fordult és egy kis félelmet fedeztem fel az arcán.

- Most együtt fogunk aludni? - kérdezte.
- Igen, ha nem baj. - mondtam és egy kicsit közelebb mentem hozzá.
- Nem .. nem baj. - mondta és hátrált egy kicsit.
- Vigyázz mert le fogsz esni. - mondtam és derekánál fogva közelebb húztam magamhoz.

Ő megfordult és hátulról bújtam oda hozzá. Kicsit megfeszült mikor az ágyékommal találkozott, de gyorsan ellengette magát. Egyik kezemmel oda húztam magamhoz, másik kezemet pedig ő használta párnának. Arcom a hajába fúrtam és beszívtam mámorító illatát. Pár perc alatt éreztem, hogy lelassul a lélegzet vétele, így tudtam, hogy elaludt. Én is lehunytam a szemem és elkezdtem álmodni az édesek álmát, ami még sosem adatott meg nekem.

12. fejezet

Hát itt a következő rész! Remélem tetszeni fog. Most elemebe vagyok, szóval ha minden jól meg lehet, hogy még lesz rész. :) Köszönöm a kommneteket nagyon jól estek. :) Jó olvasást. :)
Puszi: Hope xoxo

Lefagytam. A két szép zöld szemekbe merültem el. Gyönyörű volt a látvány. Egész nap eltudtam volna nézni. Azonban most megijesztett. A világos zöld szemek, most valahogy sötétek voltak. Mintha egy fekete lyukba néztem volna bele.  Haja, most is kuszán volt elrendezve, száját csíkká préselte és testét megfeszítette. Mindenhol kidagadtak az erei és az állkapcsa is megfeszült. Előre lépett egy lépést és, már majdnem olyan közel volt, hogy testünk érintkezett. Éreztem meleg leheletét. Megfagyott bennem a levegő. Egyre közelebb hajolt, amíg a szája fülemhez nem ért.

- Mit akarsz? - kérdeztem rögtön a lényegre térve.
- Téged. - mondta majd beleharapott a fülembe.
- Héj, te meg mit csinálsz? - próbáltam túl kiabálni a zenét.
- Nyugi. Inkább, megköszönnéd, hogy nem ittál cólát amiben drog van. - mondta még mindig a fülembe suttogva. Suttogva? Tényleg suttogott? Inkább csak úgy hallottam mint ha suttogna.
- Nem raktak bele drogot. - mondtam tisztára nyugodtan.
- Gyere. - mondta majd a karomnál húzva kivezetett a zsúfolt teremből és egy csendesebb helyre vitt. Minél jobban lelassultam annál jobban szorította a kezem. Mikor már csak négy fal között álltunk akkor engedett el. - Nem a pohárba raknak drogot, hanem már a cólába rakják mielőtt megnyitják a boltot. - mondja komoly arccal.
- Hogy hívnak? - tértem át egy másik témára amire egy nevetéssel válaszolt. Nevetése nagyon édes volt.
- Az most nem érdekes, de csak nyugodtan szólíthatsz Harry- nek. - mondta. MI? Harry-nek? Mi van?
- De hát engem hívnak úgy. - mondtam értetlenül.
- Tudod kislány, nem csak neked adhatják ezt a nevet. - mondta mosollyal az arcán. - Na, gyere kiviszlek innen, mielőtt még valaki elkap. - mondta majd megint a kezemet megragadva AKART kihúzni a bárból.

Kirántottam a kezem és elsétáltam előtte egyenesen a tánc parkettre. Hallottam még a aranyos kuncogását, majd mindent hangot át vett a zene. Beálltam középre és elkezdtem táncolni. Felszabadultnak éreztem magam. Élveztem azt, hogy most nincsenek itt azok aki bántani akarnának, nincsenek itt a szüleim aki parancsolnának, és most nincs itt senki, csak én és valahol hátul Harry. Kizártam mindent és csak ráztam magam a ritmusra. Jobbnál jobb zenék következtek. Már vagy hármat végig táncoltam, amikor két kezet éreztem a derekamon. Csak egy kéz lehet ilyen nagy és sima. Harry-é. Egy percre megdermedtem, de utána folytattam amit csináltam, táncoltam mint ha ott se lenne. Egyre közelebb húzott magához, csak akkor állt meg amikor a mellkasa érintkezett a hátammal. Szívverésem egy kicsit felgyorsult, de ezt csak annak vettem, hogy már egy ideje táncolok. Keze feljebb csúszott és elsöpörte a hajam a nyakamból, majd belecsókolt a nyakam hajlatába. Arcomat göndör tincsek birizgálták. Belemarkoltam a hajába mire egy kicsit felnyögött. Puszijait folytatta, le egészen a vállamig. Ott egy kicsit megszívta és most én nyögtem fel. Megfordított és szemben álltam vele. Szemtől szemben. Mellkasaink találkoztak és belehajolt a nyakamba, majd tovább folytatta akcióját. Most már szabadon tudtam túrni dús haját.

- Élvezed?- kérdezte. Majd megszívta megint a pontot. Mire felnyögtem. Éreztem mosolyát a bőrömön. - Mennünk kell. - mondta és derekamnál megfogva húzott ki a klubból.
- Várj, ki kell kérnem a cipőm. - mondtam neki és oda mentem a ruhatáros fiúhoz. Harry is jött velem, nem hagyott szem elöl. - Szia, ideadnád a torna csukám? - kérdeztem a srácot.
- Persze. - mondta és már nálam is volt.

Harry letett egy kis pénzt a pultra majd kivezette a klubból egyenesen a kocsijáig. Kinyitotta nekem és én egy kicsit hezitálva, de beszálltam. Bekötöttem magam, majd Harry is beült mellém és elindultunk.

- Hova viszel?- kérdeztem.
- Hozzám.- mondta nyugodtan.
- De nekem haza kéne mennem. - mondta egy kicsit felháborodottan.
- Nyugi, majd azt mondod a szüleidnek, hogy Chernél alszol. - mondta majd rám kacsintott.

Én csak vissza fogtam a pirulásom és nézelődtem kifelé az ablakon. Nem tudom miért nem pánikholtam  hogy egy ismeretlen autójába ülök és azt se tudom a személyről, hogy veszéses-e. Valahogy biztonságban éreztem magam vele. Az egyetlen férfi vagy akar ember akivel tényleg biztonságban érzem magam. Nem tudom miért éreztem ezt, de megnyugtató volt.

11. fejezet.

Sziasztok! Hát itt az új rész. Remélem tetszik! Jó olvasást. Kérhetek kommenteket, hogy tudjam, hogy milyen lett?
Puszi: Hope xoxo

Már fél 8 volt amikor megszólalt a telóm. Nem nagyon törődtem vele mert már majdnem befejeztem a könyvet, már csak pár oldal kellett volna. Majd megint felhangzott a zene ami a csengőhangom volt. Megnéztem ki hív és ismeretlen volt az. Felvegyem? kérdeztem magamtól. Nézegettem egy darabig, majd az ágyam végébe dobtam a telefonom. Ha annyira fontos, akkor majd még hív. - mondtam magamnak. Tovább olvastam a könyvet és egyre jobban el merültem benne. Mikor a legizgalmasabb részhez értem, megint megszólalt. Ugyan az, az ismeretlen. Megnyomtam a fogadás gombot és lassan, remegő kézzel a fülemhez emeltem.

- Haló? - mondtam elcsukló hangon.
- Szia! Ma lesz a buli, nem jössz? - mondta egy mély rekedtes hang.
- Mi? Milyen buli? és Ki vagy? - tettem fel a kérdések sokaságát.
- Ohh. Szűk nadrág vagyok. Gyere a Red-be. Ott találkozunk. - mondta majd ki is nyomta a telefont.

Ki az a szűk nadrág? Kérdeztem magamtól. Ja, igen aki írt nekem a kávéházban. Elmenjek vagy ne?  Ránéztem az órára és az 7 órát mutatott és mintha mosolygott is volna hozzá. Mi van? Megőrültem? Körülnéztem a szobámban. Mindenhol ruha és szatyor kupacokat találtam. Mikor leléptem az ágyamról akkor is nagyon ügyesnek kellett lennem, mert az ágyamat körül raktam szatyrokkal. Mindegyikben volt egy, kettő vagy talán három ruha is. Megkerestem azt a ruhát, amit Dan választott nekem, mert az  agyon szép volt és az jól is állt nekem. Felvettem és a tükör elé álltam. Eddig mindig azt mondta nekem. Nézd már
megint ide állt a szörny. De most megváltozott. Most mást mondott. Azt, hogy ki ez a bombázó. Még sosem éreztem ilyen szépnek magam. Jól állt a ruha és a fejem is rendesen meg volt csinálva. Most már nem is utálok itt lenni. Nagyon meg szerettem ezt a várost. Legalább újra kezdhetek mindent és eddig nagyon jól megy.
Barátok (pipa)
Pasi ×

Nem baj. Majd egyszer az is lesz. Talán már ma összeszedek valaki normálisat. Gyorsan beleraktam egy kis táskámba a telefonom, pénzt és a kulcsokat. Írtam, a szüleimnek, hogy szórakozni megyek, majd jövök. Magassarkúban a kezemben és torna csukában elsiettem a Red-ig. Amit a telefonomon található GPS-szel találtam meg. Már kintről hallatszott a zene. Jó zenék mentek. Nagyon hosszú sor állt az ajtó előtt. Hogy gondolta az a fickó, hogy betudok jutni, ha ők nem. Oda mentem az ajtóhoz, közben sokan megnéztek elég feltűnően. A kidobó egy nagy fekete ember volt. Olyan kis mackós feelinget keltett bennem. Oda mentem mosolyogva hozzá.

- Jó napot kis asszony. Hogy hívják? - kérdezte mély hangján.
- Jó estét. Én Harry vagyok és Szűk nadrágot keresem. -  mondtam szendén.
- Maga Harryetta King? - kérdezte. Honnan tudja a nevem.
- Ö-ö-ö. Igen én lennék. - mondtam egyre szendébben.
- Jöjjön csak be. - mondta és kinyitotta előttem az ajtót ami nehéznek tűnt.
- Az úr már várja önt. - mondta majd eltűnt az ajtó másik oldala mögött.

Én csak ott álltam leblokkolva. Majd elindultam valamerre. Oda mentem ruhatárhoz. Egy velem korú fiú állt ott. Szőkés haja összekócolva állt, kék szemeivel vakítani tudott volna. Oda álltam hozzá.

- Szia, ezeket eltudod rakni nekem? - kérdeztem az én meglepődésemre is vékony hangomon.
- Persze. Először vagy itt? - kérdezi és elrakja az előbb átváltott torna csukámat.
- Igen. Most költöztem ide és egy srác elhívott. - mondtam.
- Hogy hívják? - kérdezte.
- Azt nem tudom csak, hogy szűk nadrágján nevezi magát. - mondtam magamnak. Ki talál ki ilyen becenevet?
- Oh, elnézést, akkor nem beszélhetek veled, inkább meny el te is, nem akarom, hogy valakinek baja essen. Menj! - mondta majd eltűnt a ruhák között.

Már megint csak ledermedve álltam ott azon a helyen ahol ott hagytak. Miért nem beszélhetek vele? Én ezt nem értem. Azzal beszélek akivel akarok, nem? Talán nem. :(  Megfordultam és lassan a nagy teremhez közelítettem. Mikor felértem a lépcsőkön, emberek százai borították el termet. Végig, néztem és nem láttam senki ismerőset. Gondoltam, még nem ért ide a srác. Oda furakodtam a bárpulthoz és kértem egy colát. Végig figyeltem az üveget, nehogy beletegyenek valamit. Szerencsére semmi sem került bele a pohárba a cólán kívül. Megfordultam a székemen és a táncoló embereket néztem. Már épp a számhoz emeltem a poharat amikor valaki kilökte a kezemből és az szépen a padlón landolt.

- Mit csinálsz? - kérdeztem, majd oda fordultam ahonnan a lökés jött és akkor már rögtön vissza szívtam volna azt a két szót.