19. fejezet :)

Sziasztok! Itt az új rész! Nézéttek meg a Memories-t is. Kérhetek oda is kommentet? Jó olvasást!
Puszi: Hope xoxo
Laters, babies!

Hazza szemszöge

Harry még mindig beszélt az ismeretlennel, vagyis csak számomra ismeretlennel. Nem tudtam elképzelni, hogy tényleg én vagyok az első srác aki fel figyelt rá. Basszus, a californiai srácok nem normálisak. Egyszerűen hülyék. Harry egy gyönyörű teremtés, egy igazi angyal.
Gondolkozásomból egy puha kéz ébresztett fel ami az arcomat simogatta. Arcomat a tenyerébe nyomta, hogy minél jobban érezhessem a sima bőrét az enyémen. Közelebb hajolt és a tenyerét az ajka váltotta fel. Olyan puha volt. Istenem, ez a lány maga Aphrodité. Elvarázsolt. Olyan szögben fordítottam a fejemen, hogy ajkai az én ajkaimon legyenek. Mozogtak és csak mozogtak. Majd levegő hiányában elváltunk és csak néztünk egymás szemébe. Annyira ááááá. Csodálatos.
- Harry, haza vinnél? - kérdezte. Mi? Már menne is haza? Á hát mit is gondoltam, hogy itt marad örökre. Ki vagyok én, hogy ezt mondjam neki? Ki? Senki. Egy roncs, egy senki. Ő is olyan mint a többi. Egy ideig velem van majd elmegy. Igaz ő nem használt ki, de most úgy érzem magam, mint ha kimostak volna, majd ránéztem az órámra és akkor értettem meg miért is akart haza menni. Délután 5 óra volt és holnap iskolába megy. Szerencsére nekem nem kell mennem iskolába, csak munkába, de akkor megyek haza amikor akarok, hisz én vagyok a boss. (főnök) Felvettem egy pulcsit a komódról, közben Harry összeszedte a cuccait és kisétáltunk a házból. Harry elköszönt Gemmtől és már indultunk is. Annyira nem akartam, hogy elmenjen. Csak azt akartam, hogy velem legyen. Csak velem. Soha nem éreztem így senki iránt, soha. Nem is tudtam mi volt ez az érzés. Az ajtót megint kinyitottam Harrynek, hogy udvariasnak tűnjek. Majd én is beszálltam a vezető ülésbe.
Már egy ideje mentünk, de egyikünk sem szólt semmit. Ez nem az a kínos csend volt, hanem .... nem tudom, de nem az volt, na.
- Honnan ismered Niallt? - kérdezte Harry. Most az igazat mondjam vagy ne? Hát persze, hogy az igazat, ha azt akarom, hogy bízzon bennem akkor igazat kell neki mondanom. Nem? De. Hát akkor, miről beszélünk. Mondjad már, Hazza, mondjad.
- Hát elég érdekesen ismerkedtünk meg, ami nagyon vicces is. Elmondom ha nem röhögsz. - mondtam neki, ő csak bólintott. - Hát éppen egy bárban voltam amikor találkoztam vele. Egy jót beszélgettem vele, közben jól lerészegedtünk. Ugye a részegek nem nagyon tudják mit csinálnak ezért felvitt magához és már majdnem megcsókolt amikor leesett mind kettőnknek, hogy mit is csináltunk. De akkor is csak egy jót röhögtünk rajta, mint a napokban is. - mikor befejeztem, ránéztem Harryre és láttam, hogy nagyon próbálja visszatartani a nevetést. Az arca már tiszta piros volt és alig kapott levegőt. - Na, jó. Nevess csak. - mondtam neki és rögtön kiengedte a hangját. Imádtam amikor kuncog vagy nevet. Annyira megnyugtató hang volt. Egész nap eltudtam volna hallgatni.
Már az utcájukban jártunk, de próbáltam minél lassabban menni. Majd végül oda értünk. Kiszálltam és Harrynek is kinyitottam az ajtót, majd be is csuktam. Harry köztem és az autó között állt, beszorítva. Végig az arcomat fürkészte. Nem tudom mit talált olyan érdekesnek rajta, de ha akarja akkor csak nézze, nyugodtan, legalább addig is velem van. Csak velem.
- Hazza, engedj, kérlek. - mondta boci szemekkel. Annyira aranyos volt. Közelebb hajoltam és homlokom homlokának nyomtam. Kezeivel átölelte a nyakam én pedig a derekát markoltam. Majd megint megcsókoltam.  Áááá. Felemeltem és a kocsinak nyomtam, talán egy kicsit túl erősen is, mert egy aú jött ki az ajkán és a kocsim is megbillent. Letettem és ajkainkat is elválasztottam mielőtt még nagyobb kárt teszek benne. Nem akartam bántani. Letérdeltem elé és felhajtottam a pólóját és mind két oldalt megcsókoltam hosszan a medence csontját, amikor észrevettem, hogy tiszta lila és zöld folt van pont ott.
- E-e-ezeket én csináltam? - kérdeztem. Féltem mit fog mondani. Felnéztem rá is csak bólintott egyet.
- De még a házi-bulin, nem most. - ha ezzel most meg akart nyugtatni akkor se sikerült. Tönkre fogom tenni. Istenem segíts rajtam. Hasára hajtottam a fejem, mire felnevetett és nekem is egy percre mosoly került az arcomra.

Harryetta szemszöge

Hazza a legkedvesebb fiú a világon. Igaz, van ereje, amit ki is használ, néha öntudatlanul, de legalább bocsánatot kér tőlem. Felhúztam magamhoz és egy gyorsa csókot kapott tőlem, majd elindultam befelé a házba. Kinyitottam az ajtót és beléptem a házba. Letettem a pulcsim és a cipő is letettem, majd a elindultam volna ha az anyám nem állja el előttem az utat. Felnéztem rá és nem tűnt valami lelkesnek. Bajban vagyok. O-o.