2013. április 6., szombat

17. fejezet

Sziasztok! Itt az új rész és lehet nyugodni! Jó olvasást :)
Puszi: Hope xoxo

Harold szemszöge

Harry kiszaladt a házból. Kicsit meglepődtem a reakcióján, még senki se lett szomorú miattam. Oda fordultam Gemma felé és rámosolyogta.
- Ő az akiről beszéltél, Harry? - kérdezte Gemma a nővérem.
- Igen ő az, nővérkém. - mondtam és elpirultam. Eddig minden lány amikor Gemma azt mondta, hogy a feleségem, akkor csak azt mondták, hogy oké és vissza mentek a szobámba. Harry viszont kiszaladt. Szegény, hogy meglehetett rémülve. Meg még most is.
- Kitűnő választás. Na, menj utána és magyarázd meg neki az egészet. - mondta Gem és a hátamra csapott. Kiszaladtam a házból, de nem találtam előtte senkit. Szóval az erdőbe ment. Gyorsan befutottam és Harry nevét kiabáltam. Csak sétáltam és sétáltam, de nem válaszolt senki és nem láttam senkit. Már vagy fél órája mászkáltam az erdőbe Harry után, mikor egy tisztáshoz értem és megpillantottam őt. Ott ült egy nagy sziklán és a vízzel játszott. Ujjait végig húzta a víz felszínén, ami felkeltette bennem azt az érzést amikor a hátamat érintette kis ujjaival. Lábait a vízbe lógatta, gondolom mert koszos volt, mert nem vitt cipőt. Olyan gyönyörű volt. Egész nap eltudtam volna nézni. Halkan közelítettem és próbáltam semmire sem rálépni. Szerencsére hang nélkül mögé értem és rátérdeltem a sziklára. Féltem, hogy most mi lesz, ha megölelem. Feldönt és elszalad megint, vagy csak kiabálni fog, vagy talán megbocsát nekem, bár azt nem várnám el tőle. Karjaimat már épp mozdítottam amikor megálltak, nem tudtam mozdítani. Féltem és nagyon. Életemben először féltem. Féltem mit fog csinálni és mondani, hogy többé látni sem akar. Azonban ő megelőzött és félem fordulva megölelt. Értetlenül néztem egy darabig, de aztán én is megöleltem. Teljesen meglepett amit csinált. Azt hittem haragszik, hogy ordibálva fog elfutni előlem, de nem. Ő megölelt és úgy mint még senki soha.
- Hallottam. - mondta. - Az egészet. - tette hozzá és még szorosabban ölelt.
- Amit Gemmel beszéltünk?
- Igen. - mondta és elhúzódott tőlem és könnyes szemével az enyémbe nézett. - De miért csinálta?
- Tudod én sok lányt hoztam már ide, és mindig amikor haza jött Gem akkor ezt mondta és ez a szöveg egy olyan tesztelés. A többi lány mind azt mondta oké és csinálta tovább amit csinált éppen, de te nem. Te elfutottal és biztos vagyok benne, hogy először bűntudatot éreztél, mert akkor nem néztél volna rám úgy, ahogy. - mondtam el az igazat, nem akartam neki hazudni, és próbálok majd neki mindent elmondani, de majd csak idővel és csak adagolva lassan. Oda húzódtam mellé és átöletem. Vállamra döntötte a fejét és nézte tovább a lélegzet elállító tájat. Közben a kezemmel játszott. Nagyon aranyos volt. Égett a bőröm, mindenhol, ahol érintette, és ez fura érzés volt nálam. Felemelte a fejét és megcsókolt. Lángra gyúltam. Megfogtam mind két kezemmel a derekát és az ölembe húztam, közben csókunk nem szakadt meg. Kezei  hajamba vándoroltak és húzogatta a fürtöket. Beindultam, de próbáltam nem letépni róla a ruhákat, ami sikerült is. Szétkellet válnunk levegő hiányában, de homlokaink összeragadtak. Kezei hajamból mellkasomra vándoroltak és a póló alól kilátszódó bőrt simogatta. Én az arcára raktam a kezem és simogattam a puha selymes bőrt. Ő más volt mint a többi lány, teljesen más. Igaz azt se tudta ki vagyok, de ez így volt jó. - Na menjünk. - mondtam és felemeltem Harryt az ölemből és én is felálltam.

Folytatás: majd :)

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Ma találtam rá a blogodra, amit rögtön el is olvastam. Szerintem nem túlzok ha eddig ez az eddig legjobb blog amit olvastam. Végre nem az van, hogy egy szürke kisegér lány összefut és rögtön az övé a híres Harry Styles a 1D-ből.
    Csak így tovább várom a folytatást

    VálaszTörlés