15. fejezet

Sziasztok! Itt az új rész! Jó olvasást.
Puszi: Hope xoxo

Egyszer csak fenekemnél fogva felemelt és felrakott a konyha pultra. Elszakadt számtól és a nyakamhoz tért. Miért mindig a nyakam? Közben a kezét még mindig a derekamon pihentette, majd keze a pólóm aljához vándorolt és lehúzta rólam. Én automatikusan kezemmel eltakartam a felsőtestem, azonban ő elhúzta és a hajába rakta a kezem. Végig puszilgatta a hasam újból és újból. Mire feleszméltem mit is csinálunk leakarta venni az alsóm.
- Harry.. elég. - mondtam és próbáltam magamtól eltolni. Ő csak átölelte a derekam és a fejét az ölembe ejtette. Megint két kezembe fogtam aranyos arcát amin mindig jó volt látni azt a mosolyt amikor a gödröcskéi kivillantak. Most viszont nem mosolygott, szemében gyűltek a könnyek, szája pedig lefelé konyult. Nem akart a szemembe nézni.  - Harry. - mondta neki amire végre rám nézett. Lefolyt egy könnycsepp piros és forró arcán. Oda hajoltam és lecsókoltam. Harrynek erre megjelent egy másodpercre a jellegzetes mosolya, de gyorsan szomorúvá vált az arc kifejezése. - Na, semmi baj. - mondtam neki. Erre Harry elhúzta a fejét és elkezdett fel-alá járkálni a konyhában.
- Hogy mondhatod ezt. Semmi baj. Ha nem vetted volna észre majdnem letepertelek. Istenem, nem tudom mi van velem. Soha semmit nem akartam ennél jobban, mint azt, hogy veled legyek. - mondta megállás nélkül. Leszálltam a pultról és oda mentem Harryhez és átöleltem. Kicsit meglepődött, mert nem ölelt vissza rögtön, de utána már ige. Volt egy olyan érzésem, hogy ez a látszólag aranyos és kemény fiú belülről fél valamitől. Szorosabban húztam magamhoz és mellkasának nyomtam az arcom. Szívverése felgyorsult és a levegőt is gyorsabban vette. Felemeltem a fejem és nyomtam egy lágy puszit az ajkaira, azonban ő megint hevesen elkezdett csókolni. Pár perc múlva levegő hiányában váltunk el. Homlokunkat egymáshoz támasztottuk.
- Már nagyon megy. - mondta és megint magához húzott. Elengedett amikor kiakartam bontakozni a csápjai közül. Oda mentem a gofri sütőhöz és kivettem az utolsó darab elkészült gofrit is. Kivettem a hűtőből a csoki szirupot és az asztalra tettem. Harry már éhes szemmel várta a reggelit. Kiraktam neki egy kis tányérra a kaját és máris elkezdte enni, mintha ha már egy éve nem evett volna.

Folytatás: valamikor :)

Csak tömte magát, úgy ahogy még senkit sem láttam. Mikorra befejezte arcát juhar szirup fedte, azt hittem, hogy az egészet magára kente. Én csak elmosolyodtam és oda mentem hozzá egy pzs-vel. Felém fordult és mosolygott. A gödröcskeéjiben is szirup gyűlt össze. Gondolkoztam, hogy lenyaljam-e vagy használhatnám a psz-t is. Neki dőltem a pultnak és csak néztem.

- Na, lenyalod vagy letörlöd? - kérdezte egy csábos mosollyal az arcán. Még úgy is nagyon aranyos volt.
- Melyiket szeretnéd? - kérdeztem. Még nyomott egy kis szirupot az ujjára és vele bekente a száját.
- Ami itt van azt muszáj lenyalnod, a többit azokat nem kell ha nem akarod. - mondta és a csücsörített száját közelebb nyomta hozzám.

Oda hajoltam hozzá és lenyaltam a csücsörített szájáról a szirupot. Majd megfogta a derekam és az ölébe húzott és a tisztítás csókolózásba folyt át. Csókja édes és nyugtató volt. Egyik kezemet a nyakára tekertem másikat pedig ragacsos hajába raktam. Lábaimat maga köré tekerte miközben a pólóm alatt simogatta a hátam. Egyre feljebb húzta majd megint levette. Felállt és sétálni kezdett, közben meg nem szakítva a csókot.  Majd csak azt vetem észre, hogy hátam valami puhával érintkezik. Elvette ajkait az enyémről és a nyakamhoz nyomta ezzel egy nyögést kiváltva belőlem. Körül néztem, mégis hol vagyok, a hálóban voltunk, a gyertyák még mindig égtek amit, még este gyújtott meg. A hátam alá nyújt majd ki akarta kapcsolni a mell tartóm, de mivel nem volt rajta sehol kapcsoló ezért szerencsétlenkedett egy darabig,  majd morgott egyet és felemelte a fejét. Már nyúlt érte, hogy elhúzza, de én megakadályoztam. Először egy kicsit értetlenül nézett rám majd rám ejtette a fejét és mellemet párnának használta. Légzésem lelassult, mint az övé is. Beletúrtam a hajába és egy kicsit meghúztam.

- Ha ezt csinálod akkor nem fogom magam távol tartani tőled. - mondta a szemembe nézve.
- Nem akarom, hogy távol tartsd magad tőlem, csak ezt még ne. - mondtam és kisöpörtem az arcából a tincseit.
- Nem tudod mit csinálsz velem. Még senki iránt nem éreztem ilyen intenzíven. - mondta és arcát belefúrta a nyakam hajlatába. Göndör tincsi csiklandozták az arcom, amire kicsit felkuncogtam. - Imádom ezt a hangot. - mondta és megcsókolt nagyon lágyan. Olyan volt mint ha egy porelán baba lennék és vigyázna rám, hogy ne törjön össze. Nem tudom, hogy mi történt bennünk az alatt a két nap alatt, de akkor éreztem igazán, hogy élek és nem hiába, nem a semmiért. Akkor jöttem rá bármennyire is nem ismerem akkor is tudom, hogy megbízhatok benne és nem fogja kihasználni a bizalmam.

14. fejezet

Sziasztok! Itt az új feji.  Remélem tetszeni fog. Ha minden jól megy és titeket is érdekelt a rész akkor jön az új rész. Holnap csak este felé tudok új részt hozni mert keresztelőn leszek. Szóval addig is szép napot. Jó olvasást.! :)
Puszi: Hope xoxo

Reggel amikor felébredtem nem találtam magam mellett senkit. Harry eltűnt. Nagyon gyorsan pattantak ki a szemeim és szinte kiugrottam az ágyból. A csípőm köré tekertem egy törölközőt majd elindultam megkeresni Harry. Nem ismerte a házat és nem akartam, hogy valami olyat meglásson amitől megijed vagy bármi. Nem akartam, hogy valami baja essen. Elindultam, hát a keresésére. Mennyei illatok jöttek a konyha felől. Mikor oda értem megláttam Harryt amint a konyhában sürög-forog. Neki dőltem az ajtófélfának és onnan néztem mit csinál. Ha jól láttam csinált maffint, palacsintát és most készíti a gofrit. Az illatok összekeveredtek és még mennyeibb lett. Azonban az, az édes illat is benne volt a levegőben ami Harrynek volt az illata. Leejtette, a törölközőt és oda sétáltam hozzá, és átöleltem a hátulról. Az arcom belefúrtam a nyakába és szippantottam egy nagyot. Máris át járta a testemet az illata.  Egy kicsit megdermedt, de utána folytatta a gofri készítést. Mondhatnám azt, hogy segítettem neki, de nem mondom azt mert az hazugság lenne inkább akadályoztam. Végig pusziltam a nyakát, majd a kulcscsontját. Lejjebb húztam a pólóját és a vállát hintettem be csókjaimmal.

Harry szemszöge.

Reggel amikor felkeltem, kicsit megijedtem, mert Harry ágyában találtam magam, majd eszembe jutott az este. Keze még mindig ölelte a derekam, eltakarta vele a fél hasam. Arcát belefúrta a nyakamba, ezért göndör fürtjei birizgálták az arcom. Végig simítottam rajtuk és egy kicsit meg is húztam őket. Harry erre szorosabban húzott magához, azonban még nem ébredt fel. Megfordultam és szemben találtam magam egy angyallal. Arcát megvilágította a napfény és a másik oldalról pedig a hajába sütött bele. Haja szanaszét állt, azért beletúrtam óvatosan és kiemeltem az arcából. Erre egy kicsit felmordult és belefordult a párnájába. Olyan volt mint egy kis gyerek. pedig nem hiszem, hogy 4 éves lenne, kinézem belőle, hogy már 19. Lassan kiszálltam az ágyból és végig mentem a házon. Először a fürdőbe mentem, hogy rendbe rakjam magam, a hajam össze volt borzolva és csomókat alkotott. Kerestem egy fésűt és kibontottam vele. Benéztem Harryhez és még mindig aludt, gondoltam folytathatom tovább a kutatást a házban. A következő szoba egy dolgozó volt, teles tele gépekkel. Úgy 3 laptom és 3 számítógép volt benne. Még volt nyomtató és minden ilyen cucc. A falak sima fehérek voltak a bútorok pedig feketék, jól passzoltak. Halkan becsuktam az ajtót és tovább mentem a következő szobában könyvek voltak. Olyan volt mintha egy könyvtárban találtam volna magam. Volt vagy 8 szekrény tele könyvekkel. Mindegyik szekrényre rá volt írva milyen fajta könyveket tart polcain.

1., Krimi
2., Történelem
3., Romantikus
4., Szerelmes + erotikus
5., erotikus
6., Verses kötetek
7., Első kiadások
8., Lexikonok

Maga volt az álom. Nem hittem volna, hogy egy olyan fiú mint Harry romantikus könyveket is olvas, ha olvas. Kinyitogattam mind egyik szekrényt és végig néztem az első sorukat. Csodálatos könyveket fedeztem fel benne. Amin nagyon meglepődtem az, az hogy neki is meg van a Máris Hiányzol. Mikor végig értem a könyves szekrényeken, tovább mentem a következő szobába. A következő egy zene szoba volt, tele hangszerekkel. Volt zongora, gitár, hegedű és egy mikrofon is és egy szintetizátor. Gyorsan leültem a zongorához és eljátszottam a kedvenc számom. Kiskoromban tanultam zongorázni és nem felejtettem el. Nagyon jól esett eljátszani. Gyorsan kimentem és megnéztem Harryt alszik-e még, és igen még aludt. Tovább mentem és egy edző szobába toppantam. Ott nem sokat tudtam kezdeni, mivel nem szeretek edzeni, de Harryn meglátszott, hogy használja a szereket. Kiléptem és inkább a konyhába mentem és reggelit kezdtem csinálni, először csináltam valami rendes ételt, majd elkezdtem az édességeket elkészíteni. Reméltem, hogy Harry majd nem haragszik, hogy bebüdösítem a házát. Már majdnem végeztem a gofrival mikor hallottam egy huppanást, nem mertem hátra fordulni ezért csak csináltam tovább amit lekezdtem. Hirtelen két kéz és egy száj támadott le. Elmosolyodtam ezen, de egy kicsit megfeszültem. Olyan mint ha évek óta együtt lennénk, de nem. Csak akkor találkoztunk először és rögtön olyan közvetlen volt velem. Végig puszilta a nyakam és én éreztem, hogy valami növekedik bennem. Nem akartam, hogy abba hagyja. Lejjebb, húzta a pólóját amit nekem adott, és a vállamat is behintette csókokkal. Felnyögtem amikor fogaival lejjebb húzta a melltartóm pántját.

- Harry. - mondtam halkan.
- Igen. - mondta két puszi között.
- Ne. - mondtam röviden hiszen alig tudtam megszólalni.
- Oké .- mondta majd felhúzta a pántot és csak ölelt.  - Mit készítesz? -kérdezte.
- Gofrit. Szereted? - kérdeztem.
- Persze. - mondta és megint elkezdte csókolgatni a nyakam. Ágyékát nekem nyomta és olyat éreztem amit nem nagyon akartam akkor. Egy kicsit felnyögtem és hátra hajtottam a fejem. - El sem tudod képzelni mennyire jól nézel ki még ebben is. - mondta és megrántotta a felsőjét amit viseltem.
- Harry ... ne. - mondtam levegő után kapkodva. Harry nyomott egy utolsó puszit a nyakamra majd leült egy székre az asztalhoz. Lehajtotta a fejté és elkezdett szitkozódni halkan.
- Harry ...- mondtam és oda sétáltam hozzá. Két kis kezembe fogtam az arcát és nyomtam egy-egy puszit az arcára.
- Sajnálom. Nagyon. Nem tudod mit csinálsz velem. - mondta és közben szemembe nézett. Elmosolyodtam és vissza akartam sétálni azonban Harry visszarántott és erős mellkasába ütköztem. - De megmutathatom. - mondta és lassan közelítette az arca felém. Akkor nagyon cikis helyzeteben voltam, hiszen életeben nem akart megcsókolni senki és nem is tette. Szóval, hogy Californiában mondták szájszűz is voltam.
- Harry... én...- kezdtem bele, de Harry az ujját ráhelyezte a számra.
- Nyugi, menni fog. - mondta majd ajkait az enyéimre helyezte. Az első csókom akkor történt és soha nem
felejtem el. Egyszerűen nem tudtam mit csinálok csak mozogtak az ajkaim Harryével együtt. Harry megfogta a karjaimat és átkulcsolta őket a nyakán, majd az ő kezeit pedig a derekamon kulcsolta össze. Egyszer csak ...

13. fejezet

Sziasztok! Hát itt az új rész. Nekem ez a rész kifejezetten tetszik. Nektek? Elég hosszú lett?
Jó olvasást!
Puszi: Hope xoxo

Miközben a kocsival mentünk Harry otthonába, eleredt az eső. Minden csepp ami belénk ütközött lefolyt az ablakokon. Harry elkezdett fűteni és bekapcsolta az anyós ülés melegítését is. A kezemet ráraktam az ablakra ami jég hideg volt. Versenyeztettem az eső cseppeket közben pedig mosolyogtam. Éreztem magamon Harry pillantásait amit csak szeme sarkából tudott rám vetni. Egy idő elteltével már annyira meleg volt, hogy elkezdtem izzadni. Ránéztem Harry-re aki csak mosolygott és az útra figyelt. Gondoltam bele megyek a játékba. Levettem a kis pulcsit amit Harry adott nekem, pár perce. Hátra vetettem a fejem és csak szenvedtem. Mellkasom egyre gyorsabban emelkedett. Hajamba túrtam és úgy raktam, hogy minél messzebb legyen az arcomtól. Mikor az arcom véletlenül a hideg üveghez ért, felnyögtem, mire Harry egy nagyot nyelt és egyre jobban szorította a kormányt.

- Ha levennéd a fűtést, mind kettőnknek jobb lenne. - mondtam felé fordulva.
- Miért szerinted nekem nem tetszik? - kérdezte egy féloldalas mosollyal az arcán.
- Hol laksz? Már kiértünk a városból. - mondtam egy kicsit ijedten mikor kinéztem az ablakon.
- Messze. - mondta és egyre jobban kezdte nyomni a lábával a gázt.

Szerencsére levette a fűtést és vissza vettem a pulcsit. Tovább nézelődtem az ablakon át. Az eső helyett már hó esett. Nagy pelyhekben hullott a hó és már pár perc alatt nem látszott a zöld fű. Még mindig száguldoztunk az úton. Harry lelassított amikor egy erdős részhez értünk. Sötét volt és féltem is egy kicsit. A félelmemet csak fokozta amikor Harry lejjebb vette a világítást és kikapcsolta a halkan éneklő Pinket. Nem tudtam miért mentünk oda, hiszen egy házat sem láttam. Még mindig csak mentünk egyre lassabban . A fák tetejéről hallatszott a baglyok huhogása, ami még inkább félelmetessé tette a helyzetet. Egyre közelebbről jött a huhogás, amikor elrepült előttünk egy nagy bagoly. Én felkiáltottam és oda bújtam Harryhez amennyire csak lehetett. Mikor felemeltem a fejem a válláról ő csak nyugodtan vezetett tovább. A félelem legkisebb jelét sem mutatta nekem. Egy percre még visszahajtottam a fejem a vállára és akkor ő ráhajtotta a fejét az enyémre. Göndör loknijai az arcomat csikizték. Felnevettem, nem értettem, hogy még sokkos állapotban is képes mosolyt csalni az arcomra. Igaz csak a nevét tudtam, de volt egy olyan érzésem, hogy mást is meg kell tudnom róla.

- Harry, nyugi, biztonságban vagy. Nem lesz semmi baj.  - mondta és nyomott egy puszit a fejem búbjára.

Nem hittem volna de egy kicsit tényleg nyugodtabb lettem. Visszahúzódtam a helyemre és visszakapcsoltam az övem ami kikapcsolódott amikor odabújtam Harryhez. Harry még mindig ugyan olyan lassan vezetett, sőt már kezdett csiga lassan menni.

Harold szemszöge.

Egyre lassabban mentem, hogy minél több időt töltsek vele csak kettesben. Igaz a házamban is csak ketten leszünk, de ott még jobban félni fog, mint itt a kocsiban az erdőben. Én már megszoktam ezt az ijesztő utat, mert mindennap meg kell tennem. Lassacskán a házamhoz értünk, és leállítottam a motort. Pár másodpercre kibambultam a szélvédőn, majd Harry-re néztem. Ő az ablakon át nézelődött tovább, világos barna haja ami már majdnem vörös volt vállaira omlott. Barna szemébe belevilágított a hold fénye. Csodálatos volt. Még sosem láttam ilyen gyönyörű teremtményt. Egy ideje már néztem amikor ő is rám nézett. Szégyenlősen elmosolyogott amire nekem is egy mosoly volt a válaszom. A kezéért nyúltam, azonban amikor már majdnem elértem elhúzta a kezét. Ilyenkor tudatosult bennem, hogy fél tőlem. Sose voltam egyedül, de mindig egyedül éreztem magam. Milliónyi lánynak szereztem örömöt, akik azonban nekem nem. Mikor megláttam Harry először a sulinál, nem tudtam levenni róla a szemem. Legalábbis nehezemre esett.  Amikor pedig az elő szülinapi partimon találtam akkor alig tudtam türtőztetni magam, hogy ne vessem magam rá. Így is túlléptem a határt. (És) most, ahogy itt ül mellettem, nem tudtam másra gondolni csak rá és arra, hogy legszívesebben kiszaladna a világból, mintsem, hogy velem töltse az éjszakát. Fájt, nagyon fájt. Igaz még senkivel sem akartam maradni együtt, de vele igen. Kellett nekem. Szükségem volt rá, és nem testileg, hanem érzelmileg. Valami olyat érzetem iránta ami nyomta a szívem és egyre jobban fájt minél messzebb kerültem tőle. Minél közelebb voltam hozzá annál magabiztosabbnak éreztem magam. Fájt, bevallanom, de amikor közel voltam hozzá biztonságban éreztem magam. Követtem mindenhova, hogy az érzés ne múljon el.

Még mindig a kocsiban ültünk és néztük egymást. Nem érdekelt milyen bolondnak hisz, oda hajoltam hozzá és az arcára nyomtam egy puszit. Nem húzódott el, és meg se mozdult, talán egy kicsit az ajkaimhoz nyomta az arcát, ami nekem is jól esett. Át nyúltam az ülésen, közben Harry ijedt arcát néztem, de csak kikapcsoltam az övét. Aztán az enyém következett. Tudtam, hogy még nem élt át olyan testi dolgot amit én, egyszerűen látszott rajta. Látszott, hogy fél ezért nem csináltam semmi olyasmit, amit vagy én vagy ő megbánna, a közel múltban. Kinyitottam az ajtóm és kiszálltam, megkerültem a kocsit és Harrynek is kinyitottam az ajtót. Kezénél fogva emeltem ki az autóból. Lábait rátettem az enyéimre, nem akartam, hogy tiszta sár legyen szegény cipője, ezért miután bezártam a kocsit, egyek combjával átöleltem a derekam.

- Ugorj! - mondtam és felcsimpaszkodott rám.

Olyan könnyű volt, mint egy angyal. Kezeivel átölelte a nyakam és arcát nyakamba temette. Rágógumi illatú parfümje, átjárta az orrom. Azonban éreztem a saját illatát is. Csodálatos volt. Elkezdtem a házam felé sétálni, amit már szinte eltemetett a hó. A kandallóm még mindig égett, így jó meleget teremtett számunkra.

Előkotorásztam a kulcsom és kinyitottam a fa ajtót. Harry még mindig rajtam csimpaszkodott és úgy látszott mintha nem is akarna lejönni rólam. Egy kicsit megsimogattam a hátát, mire felemelte a fejét a vállamról és barna szemeit rám szegezte.

- Meg érkeztünk. - mondtam mosolyogva és még egyszer megsimítottam a hátát, azonban most egy kicsit hosszabban.
- Köszönöm. - mondta és letette a lábait a szilárd földre.
- Szívesen. - mondta és levettem a mocskos cipőm. Letérdeltem és oda nyúltam Harry lábához és lehúztam a converse cipőjét.
- Ezt is. - mondta egy kicsit elpirulva.
- Szívesen. Ezt is. - mondta és felálltam és beljebb sétáltam a házamban.

Mikor már majdnem bent voltam a nappaliban és Harry jelenlétét még mindig nem éreztem, hátra néztem és még mindig ugyan ott állt ahol hagytam. Felé nyújtottam a kezem ő aranyosan elfogatta. Kis kezeit eltemette az én nagy kezeim. Ha csak a kezeinket néznék, akkor azt hinnék, hogy a gyerekem kezét fogom, de nem azt fogom. Hallatszottak a lépteink az üres házban, amint egyre beljebb sétáltunk. Megálltam a nappaliban és tettem még a tűzre fát, majd Harry kezeit újra megfogva mentem a hálóba. Oda sétáltam a gardróbhoz és kivettem az én pizsamám és egyet Harrynek is, ami egy alsónadrágomból és a kedvenc Ramones feliratú felsőmből állt. Elé álltam és a kezébe raktam a ruháim.

- Azon az ajtón menny be és akkor ott megtudsz fürdeni. - mondtam neki egy puszi kíséretében. Elsétált és bezárta maga mögött az ajtót. Gyorsan meggyújtottam az elaludt gyertyákat és előszedtem még egy nagy párnát Harry-nek. Hallatszott ahogy megnyitja a csapot és alá áll. Már szinte azt hittem, hogy betörök oda, hogy ledöntsem, de szerencsére megtudtam türtőztetni magam, de olyan nagy erő kellett ahhoz, amennyim csak volt. Leültem az ágyam végébe és kezeimbe fogtam a fejem. Nem tudtam mit csinált velem ez a lány, de nagyon is kellett nekem, és ő is kellett nekem. Mikor kijött a fürdőből elállt a lélegzetem. Gyönyörű volt. Igen az én cuccomba is gyönyörű volt. Szerényen oda lépkedett hozzám, és felemelte a fejét, hogy láthasson.

- Kész vagyok, mehetsz te is. - mondta majd arrébb állt, hogy én menjek. Mikor már majdnem beértem a fürdőbe utánam szólt. - Harry én hol alszok? - kérdezte.
- Az én ágyamban. - mondta egy mosollyal és elkezdtem zuhanyozni.

Jó érzés volt lemosni magamról a koszt. Gyorsan megtörülköztem és felvettem az alsóm ami a pizsim volt. Kinyitottam az ajtót és Harry már az ágyamban pihent engem nézve. Szemét végig vezette a felsőtestemen, majd bele nézett a szemembe. Elpirult arra, hogy észrevettem a szemlélődését és arra csak egy mosollyal tudtam válaszolni. Olyan sokat mint az nap még soha sem mosolyogtam. Oda sétáltam az ágy másik felére és bebújtam az ágyamba Harry mellé. Ő felém fordult és egy kis félelmet fedeztem fel az arcán.

- Most együtt fogunk aludni? - kérdezte.
- Igen, ha nem baj. - mondtam és egy kicsit közelebb mentem hozzá.
- Nem .. nem baj. - mondta és hátrált egy kicsit.
- Vigyázz mert le fogsz esni. - mondtam és derekánál fogva közelebb húztam magamhoz.

Ő megfordult és hátulról bújtam oda hozzá. Kicsit megfeszült mikor az ágyékommal találkozott, de gyorsan ellengette magát. Egyik kezemmel oda húztam magamhoz, másik kezemet pedig ő használta párnának. Arcom a hajába fúrtam és beszívtam mámorító illatát. Pár perc alatt éreztem, hogy lelassul a lélegzet vétele, így tudtam, hogy elaludt. Én is lehunytam a szemem és elkezdtem álmodni az édesek álmát, ami még sosem adatott meg nekem.

12. fejezet

Hát itt a következő rész! Remélem tetszeni fog. Most elemebe vagyok, szóval ha minden jól meg lehet, hogy még lesz rész. :) Köszönöm a kommneteket nagyon jól estek. :) Jó olvasást. :)
Puszi: Hope xoxo

Lefagytam. A két szép zöld szemekbe merültem el. Gyönyörű volt a látvány. Egész nap eltudtam volna nézni. Azonban most megijesztett. A világos zöld szemek, most valahogy sötétek voltak. Mintha egy fekete lyukba néztem volna bele.  Haja, most is kuszán volt elrendezve, száját csíkká préselte és testét megfeszítette. Mindenhol kidagadtak az erei és az állkapcsa is megfeszült. Előre lépett egy lépést és, már majdnem olyan közel volt, hogy testünk érintkezett. Éreztem meleg leheletét. Megfagyott bennem a levegő. Egyre közelebb hajolt, amíg a szája fülemhez nem ért.

- Mit akarsz? - kérdeztem rögtön a lényegre térve.
- Téged. - mondta majd beleharapott a fülembe.
- Héj, te meg mit csinálsz? - próbáltam túl kiabálni a zenét.
- Nyugi. Inkább, megköszönnéd, hogy nem ittál cólát amiben drog van. - mondta még mindig a fülembe suttogva. Suttogva? Tényleg suttogott? Inkább csak úgy hallottam mint ha suttogna.
- Nem raktak bele drogot. - mondtam tisztára nyugodtan.
- Gyere. - mondta majd a karomnál húzva kivezetett a zsúfolt teremből és egy csendesebb helyre vitt. Minél jobban lelassultam annál jobban szorította a kezem. Mikor már csak négy fal között álltunk akkor engedett el. - Nem a pohárba raknak drogot, hanem már a cólába rakják mielőtt megnyitják a boltot. - mondja komoly arccal.
- Hogy hívnak? - tértem át egy másik témára amire egy nevetéssel válaszolt. Nevetése nagyon édes volt.
- Az most nem érdekes, de csak nyugodtan szólíthatsz Harry- nek. - mondta. MI? Harry-nek? Mi van?
- De hát engem hívnak úgy. - mondtam értetlenül.
- Tudod kislány, nem csak neked adhatják ezt a nevet. - mondta mosollyal az arcán. - Na, gyere kiviszlek innen, mielőtt még valaki elkap. - mondta majd megint a kezemet megragadva AKART kihúzni a bárból.

Kirántottam a kezem és elsétáltam előtte egyenesen a tánc parkettre. Hallottam még a aranyos kuncogását, majd mindent hangot át vett a zene. Beálltam középre és elkezdtem táncolni. Felszabadultnak éreztem magam. Élveztem azt, hogy most nincsenek itt azok aki bántani akarnának, nincsenek itt a szüleim aki parancsolnának, és most nincs itt senki, csak én és valahol hátul Harry. Kizártam mindent és csak ráztam magam a ritmusra. Jobbnál jobb zenék következtek. Már vagy hármat végig táncoltam, amikor két kezet éreztem a derekamon. Csak egy kéz lehet ilyen nagy és sima. Harry-é. Egy percre megdermedtem, de utána folytattam amit csináltam, táncoltam mint ha ott se lenne. Egyre közelebb húzott magához, csak akkor állt meg amikor a mellkasa érintkezett a hátammal. Szívverésem egy kicsit felgyorsult, de ezt csak annak vettem, hogy már egy ideje táncolok. Keze feljebb csúszott és elsöpörte a hajam a nyakamból, majd belecsókolt a nyakam hajlatába. Arcomat göndör tincsek birizgálták. Belemarkoltam a hajába mire egy kicsit felnyögött. Puszijait folytatta, le egészen a vállamig. Ott egy kicsit megszívta és most én nyögtem fel. Megfordított és szemben álltam vele. Szemtől szemben. Mellkasaink találkoztak és belehajolt a nyakamba, majd tovább folytatta akcióját. Most már szabadon tudtam túrni dús haját.

- Élvezed?- kérdezte. Majd megszívta megint a pontot. Mire felnyögtem. Éreztem mosolyát a bőrömön. - Mennünk kell. - mondta és derekamnál megfogva húzott ki a klubból.
- Várj, ki kell kérnem a cipőm. - mondtam neki és oda mentem a ruhatáros fiúhoz. Harry is jött velem, nem hagyott szem elöl. - Szia, ideadnád a torna csukám? - kérdeztem a srácot.
- Persze. - mondta és már nálam is volt.

Harry letett egy kis pénzt a pultra majd kivezette a klubból egyenesen a kocsijáig. Kinyitotta nekem és én egy kicsit hezitálva, de beszálltam. Bekötöttem magam, majd Harry is beült mellém és elindultunk.

- Hova viszel?- kérdeztem.
- Hozzám.- mondta nyugodtan.
- De nekem haza kéne mennem. - mondta egy kicsit felháborodottan.
- Nyugi, majd azt mondod a szüleidnek, hogy Chernél alszol. - mondta majd rám kacsintott.

Én csak vissza fogtam a pirulásom és nézelődtem kifelé az ablakon. Nem tudom miért nem pánikholtam  hogy egy ismeretlen autójába ülök és azt se tudom a személyről, hogy veszéses-e. Valahogy biztonságban éreztem magam vele. Az egyetlen férfi vagy akar ember akivel tényleg biztonságban érzem magam. Nem tudom miért éreztem ezt, de megnyugtató volt.

11. fejezet.

Sziasztok! Hát itt az új rész. Remélem tetszik! Jó olvasást. Kérhetek kommenteket, hogy tudjam, hogy milyen lett?
Puszi: Hope xoxo

Már fél 8 volt amikor megszólalt a telóm. Nem nagyon törődtem vele mert már majdnem befejeztem a könyvet, már csak pár oldal kellett volna. Majd megint felhangzott a zene ami a csengőhangom volt. Megnéztem ki hív és ismeretlen volt az. Felvegyem? kérdeztem magamtól. Nézegettem egy darabig, majd az ágyam végébe dobtam a telefonom. Ha annyira fontos, akkor majd még hív. - mondtam magamnak. Tovább olvastam a könyvet és egyre jobban el merültem benne. Mikor a legizgalmasabb részhez értem, megint megszólalt. Ugyan az, az ismeretlen. Megnyomtam a fogadás gombot és lassan, remegő kézzel a fülemhez emeltem.

- Haló? - mondtam elcsukló hangon.
- Szia! Ma lesz a buli, nem jössz? - mondta egy mély rekedtes hang.
- Mi? Milyen buli? és Ki vagy? - tettem fel a kérdések sokaságát.
- Ohh. Szűk nadrág vagyok. Gyere a Red-be. Ott találkozunk. - mondta majd ki is nyomta a telefont.

Ki az a szűk nadrág? Kérdeztem magamtól. Ja, igen aki írt nekem a kávéházban. Elmenjek vagy ne?  Ránéztem az órára és az 7 órát mutatott és mintha mosolygott is volna hozzá. Mi van? Megőrültem? Körülnéztem a szobámban. Mindenhol ruha és szatyor kupacokat találtam. Mikor leléptem az ágyamról akkor is nagyon ügyesnek kellett lennem, mert az ágyamat körül raktam szatyrokkal. Mindegyikben volt egy, kettő vagy talán három ruha is. Megkerestem azt a ruhát, amit Dan választott nekem, mert az  agyon szép volt és az jól is állt nekem. Felvettem és a tükör elé álltam. Eddig mindig azt mondta nekem. Nézd már
megint ide állt a szörny. De most megváltozott. Most mást mondott. Azt, hogy ki ez a bombázó. Még sosem éreztem ilyen szépnek magam. Jól állt a ruha és a fejem is rendesen meg volt csinálva. Most már nem is utálok itt lenni. Nagyon meg szerettem ezt a várost. Legalább újra kezdhetek mindent és eddig nagyon jól megy.
Barátok (pipa)
Pasi ×

Nem baj. Majd egyszer az is lesz. Talán már ma összeszedek valaki normálisat. Gyorsan beleraktam egy kis táskámba a telefonom, pénzt és a kulcsokat. Írtam, a szüleimnek, hogy szórakozni megyek, majd jövök. Magassarkúban a kezemben és torna csukában elsiettem a Red-ig. Amit a telefonomon található GPS-szel találtam meg. Már kintről hallatszott a zene. Jó zenék mentek. Nagyon hosszú sor állt az ajtó előtt. Hogy gondolta az a fickó, hogy betudok jutni, ha ők nem. Oda mentem az ajtóhoz, közben sokan megnéztek elég feltűnően. A kidobó egy nagy fekete ember volt. Olyan kis mackós feelinget keltett bennem. Oda mentem mosolyogva hozzá.

- Jó napot kis asszony. Hogy hívják? - kérdezte mély hangján.
- Jó estét. Én Harry vagyok és Szűk nadrágot keresem. -  mondtam szendén.
- Maga Harryetta King? - kérdezte. Honnan tudja a nevem.
- Ö-ö-ö. Igen én lennék. - mondtam egyre szendébben.
- Jöjjön csak be. - mondta és kinyitotta előttem az ajtót ami nehéznek tűnt.
- Az úr már várja önt. - mondta majd eltűnt az ajtó másik oldala mögött.

Én csak ott álltam leblokkolva. Majd elindultam valamerre. Oda mentem ruhatárhoz. Egy velem korú fiú állt ott. Szőkés haja összekócolva állt, kék szemeivel vakítani tudott volna. Oda álltam hozzá.

- Szia, ezeket eltudod rakni nekem? - kérdeztem az én meglepődésemre is vékony hangomon.
- Persze. Először vagy itt? - kérdezi és elrakja az előbb átváltott torna csukámat.
- Igen. Most költöztem ide és egy srác elhívott. - mondtam.
- Hogy hívják? - kérdezte.
- Azt nem tudom csak, hogy szűk nadrágján nevezi magát. - mondtam magamnak. Ki talál ki ilyen becenevet?
- Oh, elnézést, akkor nem beszélhetek veled, inkább meny el te is, nem akarom, hogy valakinek baja essen. Menj! - mondta majd eltűnt a ruhák között.

Már megint csak ledermedve álltam ott azon a helyen ahol ott hagytak. Miért nem beszélhetek vele? Én ezt nem értem. Azzal beszélek akivel akarok, nem? Talán nem. :(  Megfordultam és lassan a nagy teremhez közelítettem. Mikor felértem a lépcsőkön, emberek százai borították el termet. Végig, néztem és nem láttam senki ismerőset. Gondoltam, még nem ért ide a srác. Oda furakodtam a bárpulthoz és kértem egy colát. Végig figyeltem az üveget, nehogy beletegyenek valamit. Szerencsére semmi sem került bele a pohárba a cólán kívül. Megfordultam a székemen és a táncoló embereket néztem. Már épp a számhoz emeltem a poharat amikor valaki kilökte a kezemből és az szépen a padlón landolt.

- Mit csinálsz? - kérdeztem, majd oda fordultam ahonnan a lökés jött és akkor már rögtön vissza szívtam volna azt a két szót. 

10. fejezet

Sziasztok! Hát látom az előző nem sokaknak tetszett, de remélem az már jobb lesz. Szeretném kérni, ha bármi jó vagy rossz gondolatod van akkor írd meg nekem bárhol és én kijavítom vagy majd próbálom kijavítani. Viszont ha nem mondod el akkor nem fogom tudni mi a blogommal a bajod és köszönöm az előző kommentelőnknek, hogy írt nekem. Jó olvasást!


Mikor oda értünk Dannal a Plázához Chert és Nit sehol sem láttuk. Én oda szaladtam egy padhoz amin nem ült senki és felálltam rá, hogy körbe tudjak nézni, mivel 169 cm-mel nem láttam ki a tömegből. Nem láttam sehol őket, gondoltam már bementek a Plázába. Belekaroltam Dan-be és bementünk a bevásárló központba. A testvéreket egy étteremben találtuk meg, miközben jól falatoztak egy harmadik ember társaságában. Háttal ült így nem láttam az arcát, de göndör haja miatt tudtam, hogy jobb ha megyünk. Mikor elakartam menni, Dan visszarántott, már megint.

- Nem megyünk oda hozzájuk? - kérdezte és közbe rájuk mutatott.

Nem tudtam, hogy most elmondja-e neki vagy ne. Szépen levezettem mi történne akkor ha elmondanám neki az igazat.
1. Dühös lenne és mérgesen menne oda hozzájuk és verekedés törne ki.
2. Dühös lenne, de az én kedvemért kedvesen menne oda hozzájuk.
3. Ő se menne oda hozzájuk.

Mi lenne ha hazudnék.
1. Elhinné és elmennénk onnan.
2. Nem hinné el + az 1-es vagy a 2-es pont.

Azonban eszembe jutott még egy. 
1. Ha oda mennénk akkor a srác felismerne és nem tudom mit csinálna.
2. Ha oda mennénk akkor a srác nem ismerne fel és normálisan beszélgethetnénk.

Nem tudtam rögtön eldönteni melyiket válasszam, de fő a biztonság.

- Nem, nekem ki kell mennem a mosdóba. - mondtam miközben visszatartottam a levegőt. Csak higgye el! Csak higgye el! Rándított egyet a vállán.

- Oké. Akkor itt várunk. - mondta. Na jó ez így nem lesz jó. Nem szabad itt megvárnia vele.

- Ne, majd találkozzunk, mondjuk .... abban a boltban. - mutattam egy egyszerű ruha boltra.

- Oké. Akkor ott. - mondta és nyomott egy puszit az arcomra és oda ment a többiekhez.

Gyorsan leléptem mikor a srác felállt, hogy kezet rázhasson vele. Gyors léptekben sétáltam, á inkább már futottam vagy kocogtam. Mikor oda értem a mosdóhoz, szerencsére nem állt nagy sor ezért rögtön betudtam menni egy fülkébe megnyugtatni magam. Nyugi minden rendben lesz! -mondta a tudat alatti angyalkám. Már, hogy lenne minden rendben! Láttad már a srácot? Egyébként is nézz magadra angyal! Glóriát viselsz és fehér tütü van rajtad, mit értesz te ehhez? - mondta az ördögöm. Miért neked meg farkad van amin egy kis nyíl van amivel megtudod sérteni magad amikor leülsz, ráadásul még agyar is nőtt a fejeden! - vágott vissza az angyal. Ezek szarvak és ezekkel pedig téged tudlak megsérteni.  - mondta az ördög keményebben. Én a veszekedésük közben ide-oda mozgattam a szemem az egyik vállamról a másik vállamra. Miután már egybe folytak a szavaik fejemet a térdemen nyugvó kezembe ejtettem. Hogy lehetek ennyire szerencsétlen? Kérdeztem magamtól. Persze erre nem válaszolt senki. Kiléptem a mosdóból, majd egyre gyorsuló szívveréssel és negyed liter levegővel elindultam a megbeszélt boltba. Mikor oda értem a többiek már ott voltak és beszélgettek a fiúk, miközben Cher ruhákat nézegetett. A fiúk csak ketten voltak ezért gondoltam a göndörke már elment. Oda mentem hozzájuk és rájuk mosolyogtam. 

- Minden rendben? - kérdezte Dan.

- Persze, Csak tudod ez biológiai szükséglet. - suttogtam Dan fülébe. Elnevette magát.

- Hát itt vagy. Akkor kezdődhet a móka. - mondta Cher a vásárlásra értve. 

A fiúk leültek egy fülkével szemben lévő padra, Cher pedig már neki is állt keresgélni a ruhák tengere között. Én pedig bementem a fülkébe és leültem a székre ami bent volt elhelyezve. Cher 2 perc alatt meg is hozta az első összeállítást, aztán a másodikat és a harmadikat és a negyediket, majd már csak arra eszméltem fel, hogy egy csomó szatyorral a szobám közepén állok. A fiúk hurcolták fel hozzám a szatyrokat, miközben én és Cher beszélgettünk. A többiek már elmentek, már este 6 óra volt. Mivel szekrényem még nem volt ezért kénytelen voltam még a szatyorba tartani őket. Több ezer ruhát vettem meg, de csak mindig olyat amit Cher választott ki és a fiúk nem tudtak rá semmit se mondani mert elállt a szavuk. Sose hittem, hogy ilyen jó is lehet egy vásárlás. Anyámmal mindig csak végig rohantunk az üzleteken és vett nekem pár ruhát, amik általában 3 mérettel nagyobbak voltak a kelleténél. Ezért van az, hogy amit anyám vett 5 éve azokba most nőttem bele igazán és még van néhány ruha ami még most is nagy rám. Gyorsan átöltöztem valami igazán kényelmesbe és elkezdtem Hétfőre tanulni. Marha gyorsan megvoltam a házival, mivel semmiből sem kaptunk. Leültem az ágyamra és magam mellé húztam az egyik táskám amiben a könyveim voltak. Kihalásztam az egyik kedvencemet a Máris Hiányzol-t és elkezdetem olvasni.

9. fejezet

Sziasztok! Meg hoztam az új részt! Remélem jó lett. Most egy kicsit hosszabb lett de remélem nem baj. :) Ha nem lett jó akkor csak az időre tudom fogni mert most hajnali 1:08 van, de most nagyon fittnek érzem magam. Szóval azért remélem jó lett. Jó olvasást. :)

Csak Ni volt. Kicsit meg ijedtem mert rá gondoltam és most pedig itt van, de örültem neki, hogy nem más. Rám mosolygott, megkerülte a padot és leült mellém. Felém fordította a fejét és rám nézett tenger kék szemeivel amik csodálatosan csillogtak a naptól. Rám mosolygott azzal a csaj felszedős mosolyával és én is viszonoztam neki. Majd visszafordult és nézett előre, én is néztem ki a fejemből és gondolkoztam. Gondoltam ő is ugyan azt teszi. Percekig ültünk ott és nézelődtünk beszélgetés nélkül. Mit is mondjak élveztem a jelenlétét. Biztonságban éreztem magam. Néha láttam, hogy szeme sarkából rám pillant amit én is csak a szemem sarkából láttam, majd felém fordult percekkel később.

- Szia! - mondta egy meleg mosollyal kísérve ezt az egyetlen szót. 

- Szia! - mondtam én is. Elmosolyodtam azon, hogy a hangom egy kicsit vékonyabb volt az eredetinél.

- Hogy vagy? - kérdezte és éreztem a hangjából, hogy tényleg érdekli és nem csak úgy kérdezi megszokásból. Még soha senki nem kérdezte úgy, hogy tényleg érdekli, hogy mi is van velem. Eddig egy elveszett lány voltam, de most barátokra leltem és nagyon is tetszett, hogy törődnek velem. Soha senki nem foglalkozott velem, és az a néhány perc amikor a barátaimmal beszélgettem vagy csak együtt voltunk és csak ültünk mint akkor, nagyon sokat jelentett nekem. Most az először éreztem, hogy valakinek számítok valamit, ha nem is sokat akkor legalább egy kicsit, legalább annyira, hogy ne adjanak el egy koszos rongyért cserébe.

- Köszönöm, jól. - mondtam neki pár perccel később és egy mosolyt csatoltam a szavaimhoz. - Te? - kérdeztem vissza, mert tényleg érdekelt, hogy, hogy van. Ha ők is törődnek velem akkor én is akarok velük törődni. 

- Én is. - mondta majd megint elmosolyodott. 

- Héj, sziasztok! - mondta valaki. A hang irányába fordítottam fejem és megláttam a most is csinos Chert. Haja vállára omlott, fekete nadrágot viselt fekete kabáttal és egy fehér nike cipőt húzott fel a lábára. Ránk mosolygott. Felálltam és megöleltük egymást és két-két puszit adtunk egymás arcára. Ni felél fordultunk mind ketten. Ő is felállt és mind kettőnket átölelt. Csak olyan bátyusosan. 

- Na, akkor mehetünk vásárolni? - kérdezte Cher nagy mosollyal az arcán. Én bólintottam, Ni pedig hülye pofát vágott. Ezzel kimutatva nem tetszését. 

- Én is? - kérdezte Chertől Ni.

- Persze! Kell a segítséged, abban, hogy megnézd Harryn a ruhákat amit felvesz. - mondta Cher és közben megütötte a bátya vállát.

- Oké, de Harry nem hívnád fel Dant, akkor már tuti lenne mi áll jól rajtad. - mondta Ni, és kutya pofit vágott hozzá.

- Persze. - mondtam és előszedtem a telóm a zsebemből. Megkerestem Dan számát és felhívtam. Lerendeztem vele, hogy jöjjön és  pár perc alatt meg is érkezett.

Kiszállt a fekete nyitott tetejű audi -jából és felénk jött. Fekete hullámos haja kócosan dögös volt. Nadrágja kopott kék, rövid ujjú pólóján Ramones felirat volt található. Karját fekete bőrdzsekivel takarta el. Kék szemét ami még Ni-énél is vakítóbb volt pilóta szemüveg takarta el. Meg kell mondjam, hogy nagyon dögös volt, teljesen mint ha kicserélték volna. Amikor először meg láttam azt hittem, hogy csak okos, de most rá jöttem, hogy okos és dögös is. Mikor oda ért hozzánk, először Chert ölelte meg, majd Ni-vel kezet rázott. Végül én jöttem. Megölelt és egy puszit kaptam a szám sarkába. Kicsit megijedtem, hogy máshova tart a szája, de szerencsére nem. Mikor arca elhúzódott, kezét még ott hagyta a derekamon és közre fogott, mint ha nem akarná, hogy elmenjek mellőle. 

- Na, akkor indulunk vásárolni ennek a gyönyörűségnek. - mondta Dan. Elpirultam a szón amin nevezett és fejemet lehajtottam. 

- Persze. - mondta Cher. Megfogta Cher a kezemet és elakart húzni, azonban Dan erősebben megszorította a derekamat nagy kezével ezért visszarántott oda ahol voltam.

- Bocs, Cher. Beszélni szeretnék Harry-vel. - mondta Dan és rám mosolygott.

- Persze, de ne maradjatok le. - mondta Cher és az ujját rázta fenyegetésül.

- Nem, nem fogunk. - mondta Dan. Cher és Ni előre mentek. Végül mi is lassan elindultunk. Szépen, lassan, komótosan elindultunk.

- Na, miről akarsz velem beszélni? - kérdeztem, felé fordulva. Arca megrándult és állkapcsa megfeszült, derekamat erősebben szorította egy kicsit, másik keze ökölben volt. Most valami rosszat mondtam? Kérdeztem magamban. 

- Ki volt az a srác akivel voltál a bulin? -kérdezte pont a közepébe vágva a dolgoknak. Igazából én se tudtam a nevét, csak azt, hogy féltem egy kicsit tőle.

- Nem tudom. - mondtam szemeimet a járdára szegezve.

- Mi? Hogy, hogy nem tudod? - akadt ki. - Olyan pasikat engedsz a közeledbe akiket nem is ismersz? Megállítottam volna ha tudom, hogy nem ismered. Istenem, hogy engedhetted ezt neki?  - megállt egy pillanatra és még jobban megfeszült. - Csinált még veled valamit? - kérdezte teljes komolysággal. Szembe fordult velem és mélyen a szemembe nézett. Tudtam, hogy ki akad ha elmondom, hogy össze-vissza csókolgatta a nyakam. Úgy hogy inkább megkönnyítettem a dolgokat.

- Nem, nem csinált semmit, csak oda állt mögém és beszélt. - mondtam.

- Oké. - mondta kicsit már nyugodtabban. - Először is sajnálom, hogy kiakadtam. Másodszor, szólj ha valaki zaklatni mer. Oké? - bólintottam. - Oké. Gyere, érjük útól a többieket. - mondta majd egy kicsit gyorsabbra vettük a sétát, mind addig míg oda nem értünk a Plázához.

8. fejezet

Sziasztok! Itt a kövi rész. Jó olvasást !!
Hope xoxo

A lapocskán csak ennyi állt:

Látlak Baby! Itt vagyok. :)

Na, jó. Most ez üldöz vagy mi? És ki a f@szom ír nekem? Körbe néztem, de nem láttam senkit aki figyelt volna. Gyorsan felkaptam a kakaóm és a telefonom és rohantam ki a kávézóból ahova menekültem. Táskámat vállamra dobtam és elindultam haza. Nagyon olyan érzésem volt mintha követnének, de ezt csak felfogtam annak, hogy zaklató leveleket kapok. Szépen sétáltam haza, a kakaómat szürcsölgetve. Hátra néztem, de nem jött mögöttem senki gyanús csak egy fekete kapucnis pasi. Nem láttam benne a zaklatót, de mondjuk le volt hajtva a feje így csak a fejtetőjét láttam. Kicsit gyorsítottam azért a lépteimen, és közbe hátra-hátra néztem. A hapsi is felgyorsult egy kicsit majd megállt és beült egy nagy fekete kocsiba. Megnyugodtam és lelassítottam újra. Csak mikor már lassan ballagtam haza fele vettem észre, hogy a nagy rohanásban magamra borítottam a kakaóm egy részét. Még megittam a maradék kakaót és kidobtam a papír poharat. Szépen lassan nézelődve mentem haza. 


Minden kirakatot megnéztem, majd megakadt a szemem a tökéletes cipőn amit valaha láttam. Igaz nem magassarkú volt, mondjuk abba nem is nagyon tudok járni. Gyorsan beszaladtam a boltba és kikerestem a méretem, majd felhúztam. Pontosan jó volt rám. Jártam benne egy kicsit, majd még nézegettem egy kicsit. Levettem és elindultam kifizetni. Csak nem hagyhattam ott a cipőt. Kifizettem és elindultam kifelé. Elhatároztam, hogy bevásárolok ruhákból úgyis azt mondta Cher, hogy nincs sok ruhám. Csak egy baj volt, én nem tudom, hogy itt mi a stílus. Gyorsan üzentem Cher-nek, hogy:

S.O.S. 

Gyorsan jött is rá a válasz.

Rohanok!! Hol vagy?  - Cher

Ú, basszus, fogalmam sem volt hol vagyok. Felnéztem a bolt táblájára és meg leltem a választ. Kicsit érdekes volt.

Harry's - ben vagyok. :))) :D

Oké. Rohanok. - Cher.

Míg Chert vártam leültem a közeli padra és elkezdtem telefonozni.

Cher szemszöge.

Mikor megkaptam az első sms-t. Azt hittem, hogy tényleg baj van. Majd a másodig sms-nél rájöttem, hogy tényleg baj van és nem a ruhás ügyre értem. A Harry's Harry-é volt és nem  a lány Harry-é hanem a fiú Harry-é. Láttam a buliban, hogy néz Harold Harry-re és az nem jelentett jót. Ha Harold arra jár Harry-nek lőttek. Hamarabb oda kell érnem és elhurcolnom onnan mielőtt Harold arra tévedne, vagyis benézne a saját üzletébe. 

Gyorsan kapkodni kezdtem. Le-fel repültem a ruháim. Gyorsan valami tűrhető külsőt varázsoltam magamnak és elindultam a koliból. Rohantam. Szerencsére volt annyi eszem, hogy ne magassarkút vegyek fel. A nike cipőm pont megfelelt a futásnak. Sajnos nem voltam a legjobb futásból, viszont Ni igen. Gyorsan küldtem Ni nek egy sms-t, hogy siessen a Harry's elé mert ott van a lány Harry. Közben nagyon gyorsan szedtem a lépteimet. 

Harry szemszöge

Ültem és csak ültem a padon és vártam, hogy Cher mikor jön. Remélem nincs semmi baja. Ni engem nyírna ki ha valami történne vele, mert én hívtam. Gondolataimat az zavarta meg, hogy valaki megkopogtatta a vállam. Mikor megfordultam, kicsit megijedtem.

Díjam

Szabályok:
1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!
2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.
4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!
5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat.)

1. Mi a keresztneved, hogyan becéznek?
A nevem az titok marad. :P

2. Melyik dalon tudsz igazán sírni?
Yiruma - a river flows in you

3. Félsz a sötétben?
Valamikor, amikor

4. Szerelmes vagy valakibe?
Igen <3

5. Mi volt az eddigi legcikibb dolog, ami életedben történt veled?
Nem tudom XD

6. Gondolatban öltél már meg valakit?
Of course :)

7. Szerinted péntek 13-a szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelent?
Tapasztalatból mondom szerencsétlenség :P

8. Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem árultál el?
Igen.

9. Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel?
Nem. Nem érdekel mit mondanak mások rólam és az ízlésemről.

10. Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál?
Igeeeen.

11. Mit tennél, ha hirtelen híres lennél?
A rászoruló gyerekeknek és felnőtteknek itt és más országban is adnék pénzt valószínűleg az összeset.

12. Szoktál álmodozni?
Igen, minden nap. :)

13. Járnál Chace Crawforddal?
Bocs de nem. Nekem nem tetszik, de ízlések és pofonok. :)

14. Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány, neveik?
1 vagy 2.
Fiú: Christian, vagy Márton a legjobb fiú barátomról elnevezve. :)
Lány: Astrid vagy Anastasia vagy Hope
15. Adni vagy kapni jobb?
adni :)

16. Titkom:
az titok. :)

17. Bakancslista:
1. kapni egy gitárt.
2. megtanulni gitározni.
3. bekerülni a Vargába.
4. Eljutni Londonba.
5. Ott élni. :)

Személyek:
http://maybeimpossible.blogspot.hu


Most csak ennyi.
UI: nem sokára jön az új rész. :)