2013. március 29., péntek

13. fejezet

Sziasztok! Hát itt az új rész. Nekem ez a rész kifejezetten tetszik. Nektek? Elég hosszú lett?
Jó olvasást!
Puszi: Hope xoxo

Miközben a kocsival mentünk Harry otthonába, eleredt az eső. Minden csepp ami belénk ütközött lefolyt az ablakokon. Harry elkezdett fűteni és bekapcsolta az anyós ülés melegítését is. A kezemet ráraktam az ablakra ami jég hideg volt. Versenyeztettem az eső cseppeket közben pedig mosolyogtam. Éreztem magamon Harry pillantásait amit csak szeme sarkából tudott rám vetni. Egy idő elteltével már annyira meleg volt, hogy elkezdtem izzadni. Ránéztem Harry-re aki csak mosolygott és az útra figyelt. Gondoltam bele megyek a játékba. Levettem a kis pulcsit amit Harry adott nekem, pár perce. Hátra vetettem a fejem és csak szenvedtem. Mellkasom egyre gyorsabban emelkedett. Hajamba túrtam és úgy raktam, hogy minél messzebb legyen az arcomtól. Mikor az arcom véletlenül a hideg üveghez ért, felnyögtem, mire Harry egy nagyot nyelt és egyre jobban szorította a kormányt.

- Ha levennéd a fűtést, mind kettőnknek jobb lenne. - mondtam felé fordulva.
- Miért szerinted nekem nem tetszik? - kérdezte egy féloldalas mosollyal az arcán.
- Hol laksz? Már kiértünk a városból. - mondtam egy kicsit ijedten mikor kinéztem az ablakon.
- Messze. - mondta és egyre jobban kezdte nyomni a lábával a gázt.

Szerencsére levette a fűtést és vissza vettem a pulcsit. Tovább nézelődtem az ablakon át. Az eső helyett már hó esett. Nagy pelyhekben hullott a hó és már pár perc alatt nem látszott a zöld fű. Még mindig száguldoztunk az úton. Harry lelassított amikor egy erdős részhez értünk. Sötét volt és féltem is egy kicsit. A félelmemet csak fokozta amikor Harry lejjebb vette a világítást és kikapcsolta a halkan éneklő Pinket. Nem tudtam miért mentünk oda, hiszen egy házat sem láttam. Még mindig csak mentünk egyre lassabban . A fák tetejéről hallatszott a baglyok huhogása, ami még inkább félelmetessé tette a helyzetet. Egyre közelebbről jött a huhogás, amikor elrepült előttünk egy nagy bagoly. Én felkiáltottam és oda bújtam Harryhez amennyire csak lehetett. Mikor felemeltem a fejem a válláról ő csak nyugodtan vezetett tovább. A félelem legkisebb jelét sem mutatta nekem. Egy percre még visszahajtottam a fejem a vállára és akkor ő ráhajtotta a fejét az enyémre. Göndör loknijai az arcomat csikizték. Felnevettem, nem értettem, hogy még sokkos állapotban is képes mosolyt csalni az arcomra. Igaz csak a nevét tudtam, de volt egy olyan érzésem, hogy mást is meg kell tudnom róla.

- Harry, nyugi, biztonságban vagy. Nem lesz semmi baj.  - mondta és nyomott egy puszit a fejem búbjára.

Nem hittem volna de egy kicsit tényleg nyugodtabb lettem. Visszahúzódtam a helyemre és visszakapcsoltam az övem ami kikapcsolódott amikor odabújtam Harryhez. Harry még mindig ugyan olyan lassan vezetett, sőt már kezdett csiga lassan menni.

Harold szemszöge.

Egyre lassabban mentem, hogy minél több időt töltsek vele csak kettesben. Igaz a házamban is csak ketten leszünk, de ott még jobban félni fog, mint itt a kocsiban az erdőben. Én már megszoktam ezt az ijesztő utat, mert mindennap meg kell tennem. Lassacskán a házamhoz értünk, és leállítottam a motort. Pár másodpercre kibambultam a szélvédőn, majd Harry-re néztem. Ő az ablakon át nézelődött tovább, világos barna haja ami már majdnem vörös volt vállaira omlott. Barna szemébe belevilágított a hold fénye. Csodálatos volt. Még sosem láttam ilyen gyönyörű teremtményt. Egy ideje már néztem amikor ő is rám nézett. Szégyenlősen elmosolyogott amire nekem is egy mosoly volt a válaszom. A kezéért nyúltam, azonban amikor már majdnem elértem elhúzta a kezét. Ilyenkor tudatosult bennem, hogy fél tőlem. Sose voltam egyedül, de mindig egyedül éreztem magam. Milliónyi lánynak szereztem örömöt, akik azonban nekem nem. Mikor megláttam Harry először a sulinál, nem tudtam levenni róla a szemem. Legalábbis nehezemre esett.  Amikor pedig az elő szülinapi partimon találtam akkor alig tudtam türtőztetni magam, hogy ne vessem magam rá. Így is túlléptem a határt. (És) most, ahogy itt ül mellettem, nem tudtam másra gondolni csak rá és arra, hogy legszívesebben kiszaladna a világból, mintsem, hogy velem töltse az éjszakát. Fájt, nagyon fájt. Igaz még senkivel sem akartam maradni együtt, de vele igen. Kellett nekem. Szükségem volt rá, és nem testileg, hanem érzelmileg. Valami olyat érzetem iránta ami nyomta a szívem és egyre jobban fájt minél messzebb kerültem tőle. Minél közelebb voltam hozzá annál magabiztosabbnak éreztem magam. Fájt, bevallanom, de amikor közel voltam hozzá biztonságban éreztem magam. Követtem mindenhova, hogy az érzés ne múljon el.

Még mindig a kocsiban ültünk és néztük egymást. Nem érdekelt milyen bolondnak hisz, oda hajoltam hozzá és az arcára nyomtam egy puszit. Nem húzódott el, és meg se mozdult, talán egy kicsit az ajkaimhoz nyomta az arcát, ami nekem is jól esett. Át nyúltam az ülésen, közben Harry ijedt arcát néztem, de csak kikapcsoltam az övét. Aztán az enyém következett. Tudtam, hogy még nem élt át olyan testi dolgot amit én, egyszerűen látszott rajta. Látszott, hogy fél ezért nem csináltam semmi olyasmit, amit vagy én vagy ő megbánna, a közel múltban. Kinyitottam az ajtóm és kiszálltam, megkerültem a kocsit és Harrynek is kinyitottam az ajtót. Kezénél fogva emeltem ki az autóból. Lábait rátettem az enyéimre, nem akartam, hogy tiszta sár legyen szegény cipője, ezért miután bezártam a kocsit, egyek combjával átöleltem a derekam.

- Ugorj! - mondtam és felcsimpaszkodott rám.

Olyan könnyű volt, mint egy angyal. Kezeivel átölelte a nyakam és arcát nyakamba temette. Rágógumi illatú parfümje, átjárta az orrom. Azonban éreztem a saját illatát is. Csodálatos volt. Elkezdtem a házam felé sétálni, amit már szinte eltemetett a hó. A kandallóm még mindig égett, így jó meleget teremtett számunkra.

Előkotorásztam a kulcsom és kinyitottam a fa ajtót. Harry még mindig rajtam csimpaszkodott és úgy látszott mintha nem is akarna lejönni rólam. Egy kicsit megsimogattam a hátát, mire felemelte a fejét a vállamról és barna szemeit rám szegezte.

- Meg érkeztünk. - mondtam mosolyogva és még egyszer megsimítottam a hátát, azonban most egy kicsit hosszabban.
- Köszönöm. - mondta és letette a lábait a szilárd földre.
- Szívesen. - mondta és levettem a mocskos cipőm. Letérdeltem és oda nyúltam Harry lábához és lehúztam a converse cipőjét.
- Ezt is. - mondta egy kicsit elpirulva.
- Szívesen. Ezt is. - mondta és felálltam és beljebb sétáltam a házamban.

Mikor már majdnem bent voltam a nappaliban és Harry jelenlétét még mindig nem éreztem, hátra néztem és még mindig ugyan ott állt ahol hagytam. Felé nyújtottam a kezem ő aranyosan elfogatta. Kis kezeit eltemette az én nagy kezeim. Ha csak a kezeinket néznék, akkor azt hinnék, hogy a gyerekem kezét fogom, de nem azt fogom. Hallatszottak a lépteink az üres házban, amint egyre beljebb sétáltunk. Megálltam a nappaliban és tettem még a tűzre fát, majd Harry kezeit újra megfogva mentem a hálóba. Oda sétáltam a gardróbhoz és kivettem az én pizsamám és egyet Harrynek is, ami egy alsónadrágomból és a kedvenc Ramones feliratú felsőmből állt. Elé álltam és a kezébe raktam a ruháim.

- Azon az ajtón menny be és akkor ott megtudsz fürdeni. - mondtam neki egy puszi kíséretében. Elsétált és bezárta maga mögött az ajtót. Gyorsan meggyújtottam az elaludt gyertyákat és előszedtem még egy nagy párnát Harry-nek. Hallatszott ahogy megnyitja a csapot és alá áll. Már szinte azt hittem, hogy betörök oda, hogy ledöntsem, de szerencsére megtudtam türtőztetni magam, de olyan nagy erő kellett ahhoz, amennyim csak volt. Leültem az ágyam végébe és kezeimbe fogtam a fejem. Nem tudtam mit csinált velem ez a lány, de nagyon is kellett nekem, és ő is kellett nekem. Mikor kijött a fürdőből elállt a lélegzetem. Gyönyörű volt. Igen az én cuccomba is gyönyörű volt. Szerényen oda lépkedett hozzám, és felemelte a fejét, hogy láthasson.

- Kész vagyok, mehetsz te is. - mondta majd arrébb állt, hogy én menjek. Mikor már majdnem beértem a fürdőbe utánam szólt. - Harry én hol alszok? - kérdezte.
- Az én ágyamban. - mondta egy mosollyal és elkezdtem zuhanyozni.

Jó érzés volt lemosni magamról a koszt. Gyorsan megtörülköztem és felvettem az alsóm ami a pizsim volt. Kinyitottam az ajtót és Harry már az ágyamban pihent engem nézve. Szemét végig vezette a felsőtestemen, majd bele nézett a szemembe. Elpirult arra, hogy észrevettem a szemlélődését és arra csak egy mosollyal tudtam válaszolni. Olyan sokat mint az nap még soha sem mosolyogtam. Oda sétáltam az ágy másik felére és bebújtam az ágyamba Harry mellé. Ő felém fordult és egy kis félelmet fedeztem fel az arcán.

- Most együtt fogunk aludni? - kérdezte.
- Igen, ha nem baj. - mondtam és egy kicsit közelebb mentem hozzá.
- Nem .. nem baj. - mondta és hátrált egy kicsit.
- Vigyázz mert le fogsz esni. - mondtam és derekánál fogva közelebb húztam magamhoz.

Ő megfordult és hátulról bújtam oda hozzá. Kicsit megfeszült mikor az ágyékommal találkozott, de gyorsan ellengette magát. Egyik kezemmel oda húztam magamhoz, másik kezemet pedig ő használta párnának. Arcom a hajába fúrtam és beszívtam mámorító illatát. Pár perc alatt éreztem, hogy lelassul a lélegzet vétele, így tudtam, hogy elaludt. Én is lehunytam a szemem és elkezdtem álmodni az édesek álmát, ami még sosem adatott meg nekem.

1 megjegyzés:

  1. oh ez de édes, hamar kövit és ha van kedved nézz be ide.
    http://agirlslifewithharry.blogspot.hu/

    VálaszTörlés